2022-ben Birmingham v\u00e1ros helyi szinten tiltotta be, hogy a ter\u00fclet\u00e9n l\u00e9v\u0151 abortuszklinika el\u0151tt az \u201cabortusz t\u00e1mogat\u00f3 vagy ellenz\u0151\u201d tev\u00e9kenys\u00e9get folytassanak. 2023-ban az angol parlament elfogadta a k\u00f6zrend v\u00e9delm\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3, \u201cPublic Order Act\u201d nev\u0171 t\u00f6rv\u00e9nyt. A jogszab\u00e1ly tiltja, az abortuszklinik\u00e1k \u201cbiztons\u00e1gi z\u00f3n\u00e1j\u00e1n\u201d bel\u00fcl az olyan cselekm\u00e9nyeket amelyek c\u00e9lzatosan vagy gondatlanul az abortusszal kapcsolatos d\u00f6nt\u00e9s befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1ra, az abortusz ig\u00e9nybev\u00e9tel\u00e9nek megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyulnak, illetve riadalmat, stresszt okoznak. Egy \u00e9letp\u00e1rti aktivista a helyi, majd az angol parlament \u00e1ltal alkotott jogszab\u00e1lyt k\u00f6vet\u0151en is t\u00f6bb \u00edzben egy birminghami abortuszkilinika el\u0151tt \u201c\u00e1lldog\u00e1lt\u201d. A rend\u0151r\u00f6k k\u00e9rd\u00e9seire v\u00e1laszul el\u00e1rulta, hogy az\u00e9rt tart\u00f3zkodik a klinika el\u0151tt, mert mag\u00e1ban im\u00e1dkozik. Az aktivist\u00e1t t\u00f6bbsz\u00f6r letart\u00f3ztatt\u00e1k, az\u00f3ta joger\u0151sen felmentett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
Az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban t\u00f6rt\u00e9nt, egym\u00e1shoz nagyon hasonl\u00f3 \u201ctorta-\u00fcgyek\u201d bej\u00e1rt\u00e1k az eg\u00e9sz vil\u00e1got. Az \u00fcgyek alapja az volt, hogy egy p\u00e9k \u00e9s egy cukr\u00e1sz vall\u00e1si okokra hivatkoz\u00e1ssal megtagadt\u00e1k az azonos nem\u0171ek h\u00e1zass\u00e1g\u00e1nak meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9re sz\u00e1nt tort\u00e1k elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n
Ilyen, \u00e9s ezekhez hasonl\u00f3 \u00fcgyek egyre gyakrabban jelennek meg a k\u00f6z\u00e9letben, \u00e9s osztj\u00e1k meg a jog\u00e1szt\u00e1rsadalmat is.<\/p>\n\n\n\n A vita az\u00e9rt (is) ilyen \u00e9les, mert az esem\u00e9nyek m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 jogi fesz\u00fclts\u00e9g az egyik leg\u00e9rz\u00e9kenyebb alapvet\u0151 jogot, a lelkiismereti \u00e9s vall\u00e1sszabads\u00e1got s\u00e9rti. <\/p><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n M\u00e1sik oldalr\u00f3l meg persze, az egyes ember lelkiismereti meggy\u0151z\u0151d\u00e9se \u00e9s annak kifejez\u00e9se is s\u00e9rtheti, ak\u00e1r m\u00e1sok alapvet\u0151 jogait, ak\u00e1r olyan elveket, amik meghat\u00e1rozz\u00e1k a t\u00e1rsadalmunkat. Mondhatjuk teh\u00e1t egyr\u00e9szr\u0151l azt, hogy az egy\u00e9n lelkiismereti \u00e9s vall\u00e1sszabads\u00e1g\u00e1nak v\u00e9delme alatt \u00e1ll a \u201cn\u00e9ma ima\u201d vagy a torta-k\u00e9sz\u00edt\u00e9s megtagad\u00e1sa, m\u00e1sik oldalr\u00f3l viszont \u00e9rvelhet\u00fcnk akk\u00e9nt, hogy ezek a magatart\u00e1sok s\u00e9rtik a vil\u00e1gn\u00e9zeti semlegess\u00e9g \u00e9s az egyenl\u0151s\u00e9g k\u00f6vetelm\u00e9nyeit.<\/p>\n\n\n\n Az alapjogokat ismer\u0151 olvas\u00f3 (nagyon helyesen) v\u00e1rhatja, hogy a konfliktus felold\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben, ha van ilyen, azonos\u00edtsuk az alapjogi konfliktust, majd a sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9gi-ar\u00e1nyoss\u00e1gi tesztet<\/em> (ez a teszt foglalja mag\u00e1ba azokat a szempontokat, amik alapj\u00e1n az alapjogi \u00edt\u00e9lkez\u00e9st v\u00e9gz\u0151 b\u00edr\u00f3s\u00e1gok eld\u00f6ntik, hogy egy-egy alapjogi konfliktust hogyan oldjanak fel) lefolytatva mutassuk be, hogy milyen eredm\u00e9ny sz\u00fcletne. <\/p>\n\n\n\n A bejegyz\u00e9s azonban most nem a k\u00e9pzeletbeli alapjogi teszt lefolytat\u00e1s\u00e1val igyekszik megold\u00e1st tal\u00e1lni, hanem k\u00e9t, a konfliktus m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 elm\u00e9leti dilemma r\u00f6vid bemutat\u00e1s\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lja \u00e9rthet\u0151bb\u00e9 tenni, hogy mi\u00e9rt olyan neh\u00e9z a bevezet\u0151ben v\u00e1zolt esetek jogi min\u0151s\u00edt\u00e9se.<\/p><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n A probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ra k\u00e9t \u00fat \u00e1llhat el\u0151tt\u00fcnk. Megpr\u00f3b\u00e1lhatjuk meghat\u00e1rozni, hogy vajon a lelkiismereti \u00e9s vall\u00e1sszabads\u00e1g \u00e1ltali v\u00e9delemben r\u00e9szes\u00fcl-e a „n\u00e9ma ima”, vagy a tortak\u00e9sz\u00edt\u00e9s lelkiismereti okokra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megtagad\u00e1sa. A m\u00e1sik lehets\u00e9ges \u00fatvonal, hogy azt pr\u00f3b\u00e1ljuk meghat\u00e1rozni – lelkiismereti szabads\u00e1g ide, vagy oda -, hogy mi az a s\u00e9relem\/k\u00e1r, amit semmik\u00e9ppen nem okozhatunk, m\u00e9g az alapjogi v\u00e9delemre \u00e9rdemes magatart\u00e1sokkal sem, m\u00e1soknak. A tov\u00e1bbiakban a k\u00e9t lehets\u00e9ges gondolati \u00faton szembej\u00f6v\u0151 bizonytalans\u00e1gokat mutatom be.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Els\u0151 \u00fat: a lelkiismereti \u00e9s vall\u00e1sszabads\u00e1g v\u00e9delmi k\u00f6re<\/strong><\/p>\n\n\n\n A dilemma megold\u00e1s\u00e1ban a jogtudom\u00e1ny nem ad nek\u00fcnk egy\u00e9rtelm\u0171 \u00fatmutat\u00e1st. Neves jog\u00e1szok \u00e9rvelnek amellett, hogy a lelkiismereti \u00e9s vall\u00e1sszabads\u00e1g csak addig v\u00e9di az egy\u00e9nt am\u00edg az az \u0151 mag\u00e1n\u00fcgyeire vonatkozik (pl. hogyan folytatja az \u00e9let\u00e9t, hogyan \u00e9li meg vall\u00e1s\u00e1t egyed\u00fcl, vagy ak\u00e1r m\u00e1sokkal k\u00f6z\u00f6sen). Att\u00f3l a pontt\u00f3l kezdve, ahogy m\u00e1r hat\u00e1st gyakorol m\u00e1sokra, vagy a politik\u00e1ra vonatkozik, onnant\u00f3l k\u00f6z\u00fcggy\u00e9 v\u00e1lik, ahol m\u00e1r nincs szerepe az egy\u00e9n meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9nek. [t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt l\u00e1sd: John RAWLS: The Idea of Public Reason Revisited, The University of Chicago Law Review<\/em><\/a> vagy Sandra FREDMAN: Substantive equality revisited<\/a>] Szint\u00e9n neves jog\u00e1szok viszont azt mondj\u00e1k, hogy a vall\u00e1s kiz\u00e1r\u00e1sa a k\u00f6z\u00e9letb\u0151l nem c\u00e9lravezet\u0151, hiszen a vall\u00e1si ind\u00edttat\u00e1s\u00fa v\u00e9lem\u00e9nyek j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1ssal voltak az alapjogok \u00e9s a demokr\u00e1cia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re. J\u00fcrgen Habermas, aki korunk egyik legnagyobb politika-, \u00e9s jogfiloz\u00f3fusa, azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a vall\u00e1sszabads\u00e1ghoz val\u00f3 jog nem is biztos\u00edthat\u00f3 akkor, ha azt csak a mag\u00e1n\u00fcgyekre korl\u00e1tozzuk, hiszen a vall\u00e1si tudatban nem v\u00e1laszthat\u00f3 kett\u00e9 a politikai tartalom az \u00e9let t\u00f6bbi ter\u00fclet\u00e9t\u0151l, hanem a vall\u00e1s a h\u00edv\u0151 eg\u00e9sz \u00e9letvitel\u00e9re, \u00edgy sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en a t\u00e1rsadalmi-politikai l\u00e9tez\u00e9s\u00e9re is kihat. [J\u00fcrgen HABERMAS: Between Naturalism and Religion (Cambridge Polity Press 2008)]<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sodik \u00fat: a k\u00e1r, amit m\u00e1soknak nem okozhatunk<\/strong><\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9shez hasonl\u00f3an, az egyenl\u0151s\u00e9gen esett s\u00e9relmek meghat\u00e1roz\u00e1sa \u00e9s megengedhet\u0151s\u00e9ge is olyan k\u00e9rd\u00e9sek, amelyek kapcs\u00e1n megosztott a tudom\u00e1ny. Egyes elm\u00e9letek szerint az \u00e1ltal\u00e1nos szab\u00e1lyokt\u00f3l val\u00f3 mentess\u00e9g \u00e9rdek\u00e9ben lelkiismereti okokra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hivatkoz\u00e1s<\/em> (ezt nevezz\u00fck lelkiismereti kiv\u00e9telnek) addig megengedhet\u0151 a t\u00e1rsadalomban, am\u00edg az nem okoz m\u00e1soknak k\u00e1rt. Az viszont, hogy mi az a k\u00e1r<\/em>, megint nehezen meghat\u00e1rozhat\u00f3. Neves jogtud\u00f3sok szerint a k\u00e1r<\/em> lehet anyagi, de lehet ak\u00e1r a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gon esett k\u00e1r is. [Douglas NEJAIME – Reva SIEGEL: Conscience Wars in Transnational Pespective<\/a>] Arr\u00f3l pedig, hogy mit jelent pontosan az anyagi k\u00e1r, \u00e9s mit a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gbeli szint\u00e9n nincs konszenzus. N\u00e9melyek szerint m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gbeli k\u00e1r csak a t\u00e1rsadalmi megb\u00e9lyegz\u00e9s legs\u00falyosabb kateg\u00f3ri\u00e1ja lehet [Raymond PLANT: Religion in a Liberal State<\/a>], m\u00edg m\u00e1sok szerint enn\u00e9l enyh\u00e9bb cselekm\u00e9nyek is kimer\u00edthetik a k\u00e1r<\/em> fogalm\u00e1t [Farrah RAZA: Limitations to the right to religious freedom, Oxford Journal of Law and Religion<\/em><\/a>]. Hab\u00e1r az anyagi k\u00e1r els\u0151re sokkal k\u00f6nnyebben meghat\u00e1rozhat\u00f3nak t\u0171nhet, val\u00f3j\u00e1ban itt se egy\u00e9rtelm\u0171, hogy anyagi k\u00e1rnak sz\u00e1m\u00edt-e p\u00e9ld\u00e1ul a lelkiismereti mentess\u00e9g t\u00e1rsadalmi k\u00f6lts\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n Alapjogi szempontb\u00f3l persze a k\u00e1r<\/em> fogalm\u00e1n\u00e1l fontosabb k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi az a jog amit az egy\u00e9n lelkiismereti meggy\u0151z\u0151d\u00e9se miatt megs\u00e9rt. Ha ez a m\u00e1sik jogosults\u00e1g szint\u00e9n alapjog, \u00fagy az ezzel foglalkoz\u00f3 b\u00edr\u00f3s\u00e1gok el\u00e9g r\u00e9szletesen kidolgozott szempontrendszer alapj\u00e1n d\u00f6ntik el, hogy melyik alapjog lesz a nyer\u0151, \u00e9s melyiknek kell megh\u00e1tr\u00e1lnia. Az egyenl\u0151s\u00e9gen esett s\u00e9relmek eset\u00e9ben sajnos ez a kidolgozott b\u00edr\u00f3s\u00e1gi gyakorlat sem seg\u00edt. Az egyenl\u0151s\u00e9gnek ugyanis t\u00f6bb r\u00e9tege van: eszmei, alapjogi \u00e9s az alapjogokn\u00e1l alacsonyabb jogosults\u00e1g szint\u0171. Az pedig, hogy a lelkiismereti szabads\u00e1g az egyenl\u0151s\u00e9g melyik r\u00e9teg\u00e9t \u00e9rinti szint\u00e9n eld\u00f6ntheti, hogy az adott jogvita melyik ir\u00e1nyba d\u0151l el.<\/p>\n\n\n\n Annak ellen\u00e9re teh\u00e1t, hogy az abortuszklinika el\u0151tti „n\u00e9ma im\u00e1r\u00f3l” vagy az azonos nem\u0171 p\u00e1rok tort\u00e1inak el-nem-k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l val\u00f3sz\u00edn\u0171leg mindenkinek megvan a v\u00e9lem\u00e9nye, sem a jogtudom\u00e1ny, sem a joggyakorlat nem ad egy\u00e9rtelm\u0171 ir\u00e1nymutat\u00e1st a k\u00e9rd\u00e9sek megold\u00e1s\u00e1ra. Ennek pedig az az oka, hogy olyan, l\u00e1tsz\u00f3lag fogalmi meghat\u00e1roz\u00e1sokban, minthogy meddig terjed a lelkiismereti \u00e9s vall\u00e1sszabads\u00e1g \u00e1ltal ny\u00fajtott v\u00e9delem, vagy hogy mit \u00e9rt\u00fcnk pontosan a lelkiismereti kiv\u00e9tellel okozott k\u00e1r<\/em> fogalm\u00e1n, nincs konszenzus.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n\n