{"id":348,"date":"2026-06-08T08:28:28","date_gmt":"2026-06-08T08:28:28","guid":{"rendered":"https:\/\/alkjog.hu\/?p=348"},"modified":"2026-06-08T08:31:47","modified_gmt":"2026-06-08T08:31:47","slug":"a-bizalmat-nem-lehet-pusztan-egy-uj-alkotmannyal-helyreallitani-elindult-a-tanszeki-oktatok-esszesorozata-a-qubiton","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/2026\/06\/08\/a-bizalmat-nem-lehet-pusztan-egy-uj-alkotmannyal-helyreallitani-elindult-a-tanszeki-oktatok-esszesorozata-a-qubiton\/","title":{"rendered":"A bizalmat nem lehet puszt\u00e1n egy \u00faj alkotm\u00e1nnyal helyre\u00e1ll\u00edtani – Elindult a tansz\u00e9ki oktat\u00f3k essz\u00e9sorozata a Qubiton"},"content":{"rendered":"

[Ez a blogbejegyz\u00e9s Somody Bernadette „A bizalmat nem lehet puszt\u00e1n egy \u00faj alkotm\u00e1nnyal helyre\u00e1ll\u00edtani”<\/a> a qubit.hu-n 2026. m\u00e1jus 26-\u00e1n megjelent cikk\u00e9nek ut\u00e1nk\u00f6zl\u00e9se. A qubit.hu szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9vel val\u00f3 megegyez\u00e9s alapj\u00e1n a port\u00e1lon megjelen\u0151 essz\u00e9ket egy h\u00e9t ut\u00e1n a tansz\u00e9ki blogon ut\u00e1nk\u00f6z\u00f6lhetj\u00fck.]<\/p>\n\n\n\n

Az alkotm\u00e1nyoss\u00e1g helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s az alkotm\u00e1nyos rendszer meger\u0151s\u00edt\u00e9se nagyszab\u00e1s\u00fa t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai feladat. Mik\u00f6zben a gyakorlati k\u00e9rd\u00e9sek (kit, hogy lehet elmozd\u00edtani, mihez milyen t\u00f6bbs\u00e9g kell, stb.) s\u00fcrget\u0151k lehetnek, \u00e1tfog\u00f3 \u00e9s vil\u00e1gos gondolkod\u00e1si keret n\u00e9lk\u00fcl az ezekre adott v\u00e1laszok k\u00f6nnyen esetlegesek, ellentmond\u00e1sosak vagy r\u00f6vidl\u00e1t\u00f3k maradhatnak. Ez az \u00edr\u00e1s az ELTE Alkotm\u00e1nyjogi Tansz\u00e9k oktat\u00f3inak essz\u00e9sorozat\u00e1t nyitja meg. Az essz\u00e9sorozat c\u00e9lja, hogy \u00e1that\u00f3v\u00e1 \u00e9s megvitathat\u00f3v\u00e1 tegye ezt a gondolkod\u00e1si keretet. Csak \u00edgy d\u00f6nthet\u0151 el felel\u0151sen, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n milyen k\u00e9rd\u00e9seket \u00e9rdemes feltenni, milyen szempontokat kell m\u00e9rlegelni, \u00e9s hogyan f\u00fcggnek \u00f6ssze egym\u00e1ssal az egyes d\u00f6nt\u00e9sek. Szeretn\u00e9nk megmutatni, hogy az alkotm\u00e1nyoss\u00e1g nem csup\u00e1n k\u00f6zjogi technika, \u00e9s nem is csak alkotm\u00e1nyjogi k\u00e9rd\u00e9s. Nem el\u00e9g j\u00f3 jogszab\u00e1lysz\u00f6vegeket \u00edrni vagy j\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyi megold\u00e1sokat kital\u00e1lni. Sz\u00e1m\u00edt a demokratikus nyilv\u00e1noss\u00e1g, a t\u00e1rsadalmi r\u00e9szv\u00e9tel, a bizalom, \u00e9s az is, hogy az emberek mennyire \u00e9rzik a saj\u00e1tjuknak az alkotm\u00e1nyos rendet. Az alkotm\u00e1nyoss\u00e1g csak ezekkel egy\u00fctt v\u00e1lhat tart\u00f3ss\u00e1. K\u00f6z\u00f6s alapunk az eur\u00f3pai alkotm\u00e1nyos hagyom\u00e1ny, a jog\u00e1llamis\u00e1g \u00e9s a plur\u00e1lis demokr\u00e1cia tisztelete. Fontosnak tartjuk ugyanakkor azt is, hogy e k\u00f6z\u00f6s alapok mellett helye van a szakmai vit\u00e1nak. Az \u00edr\u00e1sok ez\u00e9rt k\u00f6z\u00f6s \u00e9rt\u00e9kekb\u0151l indulnak ki, de elt\u00e9r\u0151, ak\u00e1r egym\u00e1ssal verseng\u0151 \u00e1ll\u00e1spontokat is megjelen\u00edthetnek.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az alkotm\u00e1nyoss\u00e1g helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa k\u00f6r\u00fcl az elm\u00falt hetekben kialakult vita els\u0151sorban jogi k\u00e9rd\u00e9sek k\u00f6r\u00e9 s\u0171r\u0171s\u00f6dik: Elmozd\u00edthat\u00f3k-e a NER \u00e1ltal v\u00e1lasztott alkotm\u00e1nyos tiszts\u00e9gvisel\u0151k, p\u00e9ld\u00e1ul a K\u00faria vagy az Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g eln\u00f6ke? Lehet-e gyorsan, egyp\u00e1rti k\u00e9tharmaddal Alapt\u00f6rv\u00e9nyt m\u00f3dos\u00edtani? Mire terjedhet ki egy ilyen m\u00f3dos\u00edt\u00e1s? Kell-e \u00faj alkotm\u00e1ny, \u00e9s ha igen, mikor \u00e9s milyen elj\u00e1r\u00e1sban kell megalkotni? De ha csak ezek k\u00f6r\u00fcl forog a gondolkod\u00e1s, k\u00f6nnyen \u00fagy t\u0171nhet, mintha a f\u0151 k\u00e9rd\u00e9s puszt\u00e1n az lenne, milyen k\u00f6zjogi l\u00e9p\u00e9sekre van sz\u00fcks\u00e9g, \u00e9s milyenekre van jogi lehet\u0151s\u00e9g k\u00e9tharmados parlamenti t\u00f6bbs\u00e9g birtok\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Ez az \u00edr\u00e1s amellett \u00e9rvel, hogy m\u00e9g ha a k\u00f6zjogi rendszer struktur\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1i l\u00e1tszanak is a leg\u00e9lesebben, az alkotm\u00e1nyos helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s nem puszt\u00e1n alkotm\u00e1nyjogi k\u00e9rd\u00e9s. Nemcsak arra a k\u00e9rd\u00e9sre kell v\u00e1laszt adni, hogy milyen k\u00f6zjogi l\u00e9p\u00e9sek tehet\u0151k meg k\u00e9tharmados t\u00e1mogat\u00e1ssal, vagyis mire el\u00e9g jogilag a TISZA t\u00f6bbs\u00e9ge. Nemcsak azzal kell foglalkozni, hogyan kellene m\u00f3dos\u00edtani az alkotm\u00e1nysz\u00f6veget, hogyan kellene \u00e1talak\u00edtani egyes alkotm\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9nyeket, a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6kt\u0151l az Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1gig, a v\u00e1laszt\u00e1sokt\u00f3l a jogalkot\u00e1sig.<\/p>\n\n\n\n

Az alkotm\u00e1nyos helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s a jogi n\u00e9z\u0151pontn\u00e1l sz\u00e9lesebb alkotm\u00e1nypolitikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st ig\u00e9nyel. Els\u0151sorban azt a k\u00e9rd\u00e9st kell feltenni: milyen t\u00e1rsadalmi c\u00e9l \u00e9rdek\u00e9ben ny\u00falunk hozz\u00e1 az alkotm\u00e1nyos rendszerhez. Kulcsk\u00e9rd\u00e9s, hogy milyen t\u00e1rsadalmi felt\u00e9telek mellett lehet tart\u00f3s \u00e9s sz\u00e9les k\u00f6r\u0171en elfogadott alkotm\u00e1nyos v\u00e1ltoz\u00e1st el\u00e9rni. E felt\u00e9telek megteremt\u00e9se pedig \u2013 a r\u00e9szv\u00e9telis\u00e9g f\u00f3rumait\u00f3l a demokratikus nevel\u00e9sig \u2013 nem k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, \u00e9s nem puszt\u00e1n civil vagy t\u00e1rsadalmi feladat. Ez a korm\u00e1nyzat alkotm\u00e1nypolitikai felel\u0151ss\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6zjogi diagn\u00f3zis \u2013 t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az alkotm\u00e1nyoz\u00e1s, alkotm\u00e1nym\u00f3dos\u00edt\u00e1s teh\u00e1t nem \u00f6nmag\u00e1ban vett c\u00e9l. Egy alkotm\u00e1nym\u00f3dos\u00edt\u00e1s vagy ak\u00e1r egy \u00faj alkotm\u00e1ny \u00f6nmag\u00e1ban nem t\u00f6bb, mint egy lehets\u00e9ges alkotm\u00e1nypolitikai eszk\u00f6z. Olyan eszk\u00f6z, amely r\u00e1ad\u00e1sul egyetlen t\u00edpus\u00fa v\u00e1laszt k\u00e9pvisel: a jogalkot\u00e1si t\u00edpus\u00fa beavatkoz\u00e1s logik\u00e1j\u00e1t. Ezek az eszk\u00f6z\u00f6k mind ugyanabba az ir\u00e1nyba mutatnak: a k\u00f6zjogi szab\u00e1lyok \u00e1t\u00edr\u00e1s\u00e1val akarnak megoldani egy probl\u00e9m\u00e1t. M\u00e9g ink\u00e1bb igaz ez az \u00f6nmag\u00e1ban \u00e1ll\u00f3, pontszer\u0171 k\u00f6zjogi int\u00e9zked\u00e9si javaslatokra, amelyek egy-egy int\u00e9zm\u00e9nyhez vagy szab\u00e1lyhoz ny\u00faln\u00e1nak hozz\u00e1. P\u00e9ld\u00e1ul azokra az \u00f6tletekre, amelyek a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6k k\u00f6zvetlen v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra, az alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00e1skod\u00e1s K\u00fari\u00e1ba integr\u00e1lt modellj\u00e9re vagy az ar\u00e1nyos v\u00e1laszt\u00e1si rendszer bevezet\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyulnak.<\/p>\n\n\n\n

Ha csak ezekr\u0151l vitatkozunk, val\u00f3j\u00e1ban sz\u0171ken vett k\u00f6zjogi szakmai vit\u00e1t folytatunk. Egyre ink\u00e1bb csak arr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk: mit \u00e9s hogyan lehet jogilag megcsin\u00e1lni. A vita ilyenkor k\u00f6nnyen a k\u00f6zjog\u00e1sz szakma bel\u00fcgy\u00e9v\u00e9 sz\u0171k\u00fcl, mik\u00f6zben h\u00e1tt\u00e9rbe szorul a l\u00e9nyeg: milyen t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1ra keres\u00fcnk k\u00f6z\u00f6s v\u00e1laszt akkor, amikor alkotm\u00e1nyoss\u00e1gi k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l vit\u00e1zunk.<\/p>\n\n\n\n

Az embereknek ugyanis nem \u00f6nmag\u00e1ban a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer t\u00f6bbs\u00e9gi jellege f\u00e1j, m\u00e1s sz\u00f3val az, hogy a rendszer er\u0151sen felnagy\u00edtja a gy\u0151ztes politikai oldal k\u00e9pviselet\u00e9t, hanem az, hogy nem mindenki \u00e9rzi \u00fagy, hogy a hangja ugyan\u00fagy sz\u00e1m\u00edt. Nem \u00f6nmag\u00e1ban a k\u00f6zvetett \u00e1llamf\u0151v\u00e1laszt\u00e1st \u00e9rzik probl\u00e9m\u00e1nak, hanem azt, hogy a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6k nem tudja hitelesen megjelen\u00edteni a nemzet egys\u00e9g\u00e9t. Nem \u00f6nmag\u00e1ban az a baj, hogy a parlament v\u00e1lasztja az alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00e1kat, hanem az, hogy megrend\u00fclt a bizalom abban, hogy a k\u00f6zhatalom f\u00f6l\u00f6tt lehets\u00e9ges f\u00fcggetlen \u00e9s p\u00e1rtatlan ellen\u0151rz\u00e9st gyakorolni. Nem \u00f6nmag\u00e1ban az a baj, hogy a 2011-es Alapt\u00f6rv\u00e9nyt egyp\u00e1rti politikai t\u00f6bbs\u00e9g alkotta meg, hanem az, hogy emiatt sokan nem \u00e9rzik k\u00f6z\u00f6s norm\u00e1nak, nem tudnak vele azonosulni. Ahogyan nem is \u00f6nmag\u00e1ban az lenne a baj, ha a NER idej\u00e9n elk\u00f6vetett vissza\u00e9l\u00e9sek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcl maradn\u00e1nak, hanem az, hogy nem \u00e1llna helyre a megrend\u00fclt hit\u00fcnk abban, hogy a k\u00f6z\u00f6s norm\u00e1k val\u00f3ban mindenkire egyform\u00e1n \u00e9rv\u00e9nyesek.<\/p>\n\n\n\n

Ha \u00edgy k\u00f6zel\u00edtj\u00fck meg a k\u00e9rd\u00e9seket, vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik, hogy nem puszt\u00e1n a k\u00f6zjogi szab\u00e1lyoz\u00e1s probl\u00e9m\u00e1ival \u00e1llunk szemben. Ezek nem egyszer\u0171en elszigetelt k\u00f6zjogi hib\u00e1k, \u00e9s nem is csup\u00e1n egym\u00e1st er\u0151s\u00edt\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyi zavarok. Az eml\u00edtett aspektusok is egy\u00fctt egy m\u00e9ly \u00e9s \u00f6sszetett t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1t jeleznek. A k\u00f6zjogi magyar\u00e1zat persze ett\u0151l m\u00e9g fontos. Az alkotm\u00e1nyjogi szem\u00fcveg k\u00e9pes megmutatni, hogy milyen k\u00f6zjogi szerkezet vezetett az alkotm\u00e1nyoss\u00e1g ilyen meggyeng\u00fcl\u00e9s\u00e9hez. J\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy milyen int\u00e9zm\u00e9nyi logika tette lehet\u0151v\u00e9 az er\u00f3zi\u00f3t. A v\u00e1laszt\u00e1si rendszer a parlamentben felnagy\u00edtotta a gy\u0151ztes politikai er\u0151t. A k\u00e9tharmados alapt\u00f6rv\u00e9ny-m\u00f3dos\u00edt\u00e1si szab\u00e1ly ezt alkotm\u00e1nyoz\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9gg\u00e9 emelte. Ez pedig lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a korm\u00e1nyzat k\u00f6zjogi \u00faton \u00fcres\u00edtse ki az alkotm\u00e1nyos garanci\u00e1k jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Att\u00f3l azonban, hogy tiszt\u00e1n l\u00e1tjuk a k\u00f6zjogi diagn\u00f3zist, a t\u00e1rsadalmi probl\u00e9ma m\u00e9g nem lesz azonos a k\u00f6zjogi szab\u00e1lyoz\u00e1s hib\u00e1ival \u00e9s hi\u00e1nyoss\u00e1gaival. \u00c9s ez\u00e9rt nem is oldhat\u00f3 meg puszt\u00e1n k\u00f6zjogi int\u00e9zked\u00e9sekkel, alkotm\u00e1nym\u00f3dos\u00edt\u00e1sokkal vagy ak\u00e1r egy \u00faj alkotm\u00e1nysz\u00f6veggel. Ami el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll, az bizalmi, legitim\u00e1ci\u00f3s, r\u00e9szv\u00e9teli \u00e9s alkotm\u00e1nyos kult\u00far\u00e1t \u00e9rint\u0151 probl\u00e9ma is egyben. Nemcsak a k\u00f6zjogi szab\u00e1lyoz\u00e1s s\u00e9r\u00fclt, hanem a bizalom, a k\u00f6z\u00f6s azonosul\u00e1s \u00e9s a r\u00e9szv\u00e9tel. Ez \u00e1tfog\u00f3 alkotm\u00e1nypolitikai v\u00e1laszt ig\u00e9nyel.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6zjogi eszk\u00f6z\u00f6k \u2013 alkotm\u00e1nypolitikai v\u00e1lasz<\/strong><\/p>\n\n\n\n

M\u00e1s szakpolitik\u00e1kban tal\u00e1n k\u00f6nnyebb elgondolni, hogy komplex t\u00e1rsadalmi kih\u00edv\u00e1sokra nem egyetlen int\u00e9zked\u00e9ssel, hanem \u00f6sszehangolt eszk\u00f6z\u00f6k egy\u00fcttes\u00e9vel lehet v\u00e1laszolni. Mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151nek vessz\u00fck, hogy a megold\u00e1s t\u00f6bbf\u00e9le eszk\u00f6z egy\u00fctthat\u00e1s\u00e1t\u00f3l v\u00e1rhat\u00f3. Az oktat\u00e1spolitik\u00e1ban, az eg\u00e9szs\u00e9gpolitik\u00e1ban vagy a kl\u00edmapolitik\u00e1ban tal\u00e1n k\u00f6nnyebben bel\u00e1tjuk, hogy szab\u00e1lyoz\u00e1s, int\u00e9zm\u00e9nyi koordin\u00e1ci\u00f3, r\u00e9szv\u00e9tel, \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s, kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s szeml\u00e9letform\u00e1l\u00e1s egy\u00fctt adhat csak \u00e9rdemi v\u00e1laszt. Mi\u00e9rt lenne m\u00e1s az alkotm\u00e1nypolitika?<\/p>\n\n\n\n

Az alkotm\u00e1nyoss\u00e1g ter\u00e9n sincs ez m\u00e1sk\u00e9pp, itt sem sz\u0171k\u00edthetj\u00fck a gondolkod\u00e1sunkat n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6zjogi-jogalkot\u00e1si l\u00e9p\u00e9sre. A jogalkot\u00e1si l\u00e9p\u00e9sek is \u00f6sszetettek lehetnek, nem biztos, hogy mindenre ugyanabban a pillanatban \u00e9s keretben kell v\u00e1laszt adni. Elk\u00e9pzelhet\u0151 p\u00e9ld\u00e1ul az is, hogy az alkotm\u00e1nym\u00f3dos\u00edt\u00e1sok \u00e9s egy k\u00e9s\u0151bbi alkotm\u00e1nyoz\u00e1si folyamat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151t\u00e1vokon \u00e9p\u00fclnek egym\u00e1sra. De a komplexit\u00e1s f\u0151k\u00e9nt abban \u00e1ll, hogy a jogalkot\u00e1si eszk\u00f6z\u00f6ket m\u00e1s t\u00edpus\u00fa alkotm\u00e1nypolitikai eszk\u00f6z\u00f6kkel kell \u00f6sszekapcsolni.<\/p>\n\n\n\n

Tegy\u00fck fel, hogy az \u00faj k\u00e9tharmados t\u00f6bbs\u00e9g \u00fagy d\u00f6nt, hogy az egyik els\u0151 l\u00e9p\u00e9st a f\u00fcggetlen tiszts\u00e9gek auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t helyre\u00e1ll\u00edt\u00f3 azonnali int\u00e9zked\u00e9seknek kell jelentenie. \u00dagy hat\u00e1roznak, hogy r\u00f6gt\u00f6n le kell v\u00e1ltani a K\u00faria eln\u00f6k\u00e9t, az Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g eln\u00f6k\u00e9t, az \u00c1llami Sz\u00e1mvev\u0151sz\u00e9k eln\u00f6k\u00e9t stb. Tegy\u00fck fel, hogy a korm\u00e1nyt\u00f6bbs\u00e9g amellett d\u00f6nt: a jog\u00e1llami helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben v\u00e9gigvisznek egy gyors, egyp\u00e1rti alapt\u00f6rv\u00e9ny-m\u00f3dos\u00edt\u00e1st. Ezeknek a jogi int\u00e9zked\u00e9seknek \u00e9rtelemszer\u0171en s\u00falyos alkotm\u00e1nyjogi vet\u00fclet\u00fck van, alkotm\u00e1nyjogi dilemm\u00e1k sor\u00e1t vetik fel. Az els\u0151dleges k\u00e9rd\u00e9s az, hogy mi f\u00e9r bele a jog\u00e1llamis\u00e1g kereteibe. T\u00e1rsulhatnak-e egy\u00e1ltal\u00e1n ezekhez a k\u00f6zjogi l\u00e9p\u00e9sekhez olyan jogi felt\u00e9telek \u00e9s garanci\u00e1k, amelyek biztos\u00edtj\u00e1k, hogy a jog\u00e1llamis\u00e1g helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa maga is jog\u00e1llami m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9njen? Ha igen, akkor melyek ezek? Milyen jogi keretek k\u00f6z\u00f6tt mozd\u00edthat\u00f3k el olyan k\u00f6zjogi tiszts\u00e9gvisel\u0151k, p\u00e9ld\u00e1ul b\u00edr\u00f3i tiszts\u00e9gekb\u0151l, akik jog\u00e1llami sztenderdek szerint mand\u00e1tumidej\u00fck lej\u00e1rta el\u0151tt elmozd\u00edthatatlanok? Ha az Alapt\u00f6rv\u00e9ny elfogad\u00e1sakor hiba volt, most mi\u00e9rt fogadhat\u00f3 el, ha az alkotm\u00e1nyos v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz sz\u00fcks\u00e9ges k\u00e9tharmados t\u00e1mogat\u00e1st csak egyetlen p\u00e1rt adja?<\/p>\n\n\n\n

Ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre v\u00e1laszul az alkotm\u00e1nyjog\u00e1szok fordulhatnak a rendszerv\u00e1lt\u00f3 alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1gi hagyom\u00e1nyokhoz, elemezhetik a Velencei Bizotts\u00e1g \u00e1ltal meg\u00e1llap\u00edtott sztenderdeket, \u00e9s felv\u00e1zolhatnak jogi kereteket \u2013 az elmozd\u00edt\u00e1sok krit\u00e9riumainak \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1g\u00e1ra, azok differenci\u00e1lt \u00e9s ar\u00e1nyos alkalmaz\u00e1s\u00e1ra, az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s korm\u00e1nyzati befoly\u00e1st\u00f3l val\u00f3 mentess\u00e9g\u00e9re, az alkotm\u00e1nyos funkci\u00f3k folyamatos ell\u00e1totts\u00e1g\u00e1nak biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 szab\u00e1lyokat.<\/p>\n\n\n\n

Az alkotm\u00e1nypolitikai perspekt\u00edv\u00e1nak azonban enn\u00e9l t\u00e1gabbnak kell lennie. Nem el\u00e9gedhet\u00fcnk meg azzal, ha pozit\u00edv v\u00e1laszt tudunk adni a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy l\u00e9tezik-e olyan jogi keret, \u00e9s az milyen garanci\u00e1lis felt\u00e9telekb\u0151l \u00e1ll \u00f6ssze, amely jog\u00e1llami szempontb\u00f3l elfogadhat\u00f3v\u00e1 teszi a helyre\u00e1ll\u00edt\u00f3 int\u00e9zked\u00e9seket. Ez m\u00e9g csak a kiindul\u00f3pont \u2013 az alkotm\u00e1nypolitikai k\u00e9rd\u00e9s enn\u00e9l t\u00f6bb. Nemcsak azt kell m\u00e9rlegeln\u00fcnk, hogy jogilag mi v\u00e9dhet\u0151, hanem azt is, hogy milyen k\u00f6rnyezetbe \u00e1gyaz\u00f3dik \u00e9s milyen folyamatot ind\u00edt el egy adott megold\u00e1s. Az eszk\u00f6z\u00f6k t\u00edpusa \u00e9s id\u0151t\u00e1vja szerint is komplex rendszerben kell gondolkodnunk. K\u00f6vetkezik-e tov\u00e1bbi alkotm\u00e1nym\u00f3dos\u00edt\u00e1s vagy \u00e1tfog\u00f3 alkotm\u00e1nyoz\u00e1s? Lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik-e a sz\u00e9les t\u00e1rsadalmi r\u00e9szv\u00e9tel? Az emberek sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151v\u00e9 \u00e9s k\u00f6vethet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik-e az eg\u00e9sz folyamat? Megindul-e ezzel p\u00e1rhuzamosan a demokratikus nevel\u00e9s \u00e9s az alkotm\u00e1nyos kult\u00fara tudatos er\u0151s\u00edt\u00e9se? \u00c9s persze v\u00e9g\u00fcl az is, hogy mindez milyen konkr\u00e9tabb eszk\u00f6z\u00f6kkel val\u00f3sulhat meg.<\/p>\n\n\n\n

Alternat\u00edv k\u00f6zjogi forgat\u00f3k\u00f6nyvek \u00e9s korl\u00e1taik<\/strong><\/p>\n\n\n\n

T\u00f6bb lehets\u00e9ges \u00fat \u00e1ll el\u0151tt\u00fcnk: a l\u00e9tez\u0151 Alapt\u00f6rv\u00e9ny gyors megtiszt\u00edt\u00e1sa vagy egy \u00faj alkotm\u00e1ny elfogad\u00e1sa. Harmadik lehet\u0151s\u00e9gk\u00e9nt az is elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy ezek elt\u00e9r\u0151 id\u0151t\u00e1von k\u00f6vetik egym\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n

Nem alaptalan k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9s, hogy van-e ma es\u00e9ly egy\u00e1ltal\u00e1n sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 particip\u00e1ci\u00f3ra, \u00e9s olyan \u00faj alkotm\u00e1ny elfogad\u00e1s\u00e1ra, amely val\u00f3ban sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 t\u00e1mogatotts\u00e1got \u00e9lvez. Egy alkotm\u00e1nyjogi elemz\u00e9s adhatja azt a v\u00e1laszt, hogy ennek Magyarorsz\u00e1gon ma hi\u00e1nyzik a felt\u00e9telrendszere. Egy alkotm\u00e1nypolitikai koncepci\u00f3 azonban nem \u00e1llhat meg ezen a ponton. Azt a k\u00e9rd\u00e9st is fel kell tennie, hogy mit tehet a korm\u00e1nyzat \u2013 nem els\u0151sorban jogalkot\u00e1si eszk\u00f6z\u00f6kkel \u2013 ezeknek a felt\u00e9teleknek a megteremt\u00e9s\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9rvelhet\u0151 alkotm\u00e1nyjogi \u00e1ll\u00e1spontk\u00e9nt jelenik meg, hogy \u00f6nmag\u00e1ban az egyp\u00e1rti k\u00e9tharmad elegend\u0151 lehet az Alapt\u00f6rv\u00e9ny olyan m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, ami abb\u00f3l kifejezetten a t\u00e1rsadalmilag megoszt\u00f3 ideol\u00f3giai elemeket t\u00e1vol\u00edtja el. Tov\u00e1bbmenve, m\u00e1s \u00e9rvek alapj\u00e1n, ez a t\u00f6bbs\u00e9g el\u00e9g lehet az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer olyan \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, p\u00e9ld\u00e1ul k\u00f6zvetlen \u00e1llamf\u0151v\u00e1laszt\u00e1shoz vagy az alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00e1skod\u00e1si modellv\u00e1lt\u00e1shoz, amely az egyp\u00e1rti k\u00e9tharmados hatalom \u00f6nkorl\u00e1toz\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozza. Illetve magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy ugyanez a t\u00e1mogatotts\u00e1g kiel\u00e9g\u00edt\u0151 lehet azoknak a korl\u00e1toknak a kiiktat\u00e1s\u00e1hoz is, amelyek k\u00e9tharmados k\u00f6vetelm\u00e9nyekkel blokkolhatj\u00e1k a felel\u0151s korm\u00e1nyz\u00e1st. K\u00f6zismerten ilyen a sarkalatos t\u00f6rv\u00e9nyek t\u00fals\u00e1gosan sz\u00e9les k\u00f6re. Emiatt jelenleg olyan t\u00e1rgyk\u00f6r\u00f6kben is k\u00e9tharmados d\u00f6nt\u00e9si k\u00e9nyszer \u00e1ll fenn, amelyek egy normaliz\u00e1lt parlamenti m\u0171k\u00f6d\u00e9s mellett a korm\u00e1nyzati t\u00f6bbs\u00e9g rendes politikai felel\u0151ss\u00e9gi k\u00f6r\u00e9be tartozn\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n

Egy felel\u0151s alkotm\u00e1nypolitikai v\u00e1laszkeres\u00e9s azonban nem el\u00e9gedhet meg azzal a rem\u00e9nnyel, hogy egy \u00edgy kialakul\u00f3 alapt\u00f6rv\u00e9ny-sz\u00f6vegnek es\u00e9lye van arra, hogy id\u0151vel t\u00e1rsadalmi legitim\u00e1ci\u00f3t szerezzen mag\u00e1nak. Ki kell t\u00e9rnie arra a k\u00e9rd\u00e9sre is, hogy a korm\u00e1nyzat milyen \u2013 els\u0151sorban nem jogalkot\u00e1si \u2013 eszk\u00f6z\u00f6kkel k\u00edv\u00e1nja el\u0151mozd\u00edtani ennek a k\u00f6z\u00f6s elfogadhat\u00f3s\u00e1gnak \u00e9s a t\u00e1rsadalmi konszenzusnak a l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. Ide tartozik az olyan korm\u00e1nyzati kommunik\u00e1ci\u00f3, amely minden polg\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1tl\u00e1that\u00f3v\u00e1 \u00e9s \u00e9rthet\u0151v\u00e9 teszi az alkotm\u00e1nyos v\u00e1ltoz\u00e1sok teljes folyamat\u00e1t, l\u00e9p\u00e9seit \u00e9s azok indokait. Ide tartozik a sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 t\u00e1rsadalmi r\u00e9szv\u00e9tel f\u00f3rumainak \u00e9s technik\u00e1inak kialak\u00edt\u00e1sa \u00e9s meger\u0151s\u00edt\u00e9se. \u00c9s ide kell tartoznia a demokratikus nevel\u00e9s tudatos fejleszt\u00e9s\u00e9nek is.<\/p>\n\n\n\n

Az alkotm\u00e1nypolitikai m\u00e9rleg<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Mi k\u00f6vetkezik ebb\u0151l? K\u00f6vetkezik bel\u0151le, hogy fontos alkotm\u00e1nyjogi munk\u00e1t is kell v\u00e9gezni: az alkotm\u00e1nyjog\u00e1szok megrajzolhatj\u00e1k a lehets\u00e9ges k\u00f6zjogi utakat \u00e9s kidolgozhatj\u00e1k az egyes forgat\u00f3k\u00f6nyveket. Mit enged a k\u00e9tharmad a korm\u00e1nyz\u00f3p\u00e1rtnak? Milyen azonnali k\u00f6zjogi int\u00e9zked\u00e9sek hozhat\u00f3k, milyen gyors m\u00f3dos\u00edt\u00e1sok k\u00e9pzelhet\u0151k el az Alapt\u00f6rv\u00e9ny sz\u00f6veg\u00e9ben? Mi f\u00e9r bele a jog\u00e1llamis\u00e1g kereteibe, \u00e9s milyen garanci\u00e1k mellett? Mi vihet\u0151 v\u00e9gig, milyen id\u0151t\u00e1von \u00e9s milyen technik\u00e1val?<\/p>\n\n\n\n

Az alkotm\u00e1nypolitikai programban azonban ezek a k\u00f6zjogi v\u00e1ltoz\u00e1sok csak az egyik pill\u00e9rt jelentik. A m\u00e1sik pill\u00e9rben azzal is kell foglalkozni, hogyan j\u00f6n l\u00e9tre a legitim\u00e1ci\u00f3s, r\u00e9szv\u00e9teli, bizalmi \u00e9s alkotm\u00e1nyos kult\u00far\u00e1t \u00e9rint\u0151 felt\u00e9telrendszer. A v\u00e1laszt\u00e1si kamp\u00e1ny egyik fontos tapasztalata, hogy az \u00faj korm\u00e1nyt\u00f6bbs\u00e9gt\u0151l nem idegenek az ilyen, r\u00e9szv\u00e9telibb m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dok. E felt\u00e9telek n\u00e9lk\u00fcl a k\u00f6zjogi v\u00e1ltoz\u00e1sok vagy nem lesznek tart\u00f3sak, vagy a teljes politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tov\u00e1bbra sem fogja k\u00f6z\u00f6s norm\u00e1j\u00e1nak \u00e9rezni.<\/p>\n\n\n\n

Ami teh\u00e1t a sz\u0171kebb k\u00f6zjogi n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nynek t\u0171nhet, az alkotm\u00e1nypolitikai perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l mag\u00e1nak a megold\u00e1snak a r\u00e9sze. \u00c9ppen ez\u00e9rt a k\u00f6zjogi utak k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1laszt\u00e1s sem d\u00f6nthet\u0151 el \u00f6nmag\u00e1ban k\u00f6zjogi m\u00e9rlegen. Nem el\u00e9g azt n\u00e9zni, hogy egy adott megold\u00e1s alkotm\u00e1nyjogilag mennyire v\u00e9dhet\u0151, gyors, koherens vagy kock\u00e1zatos. Azt is n\u00e9zni kell, hogy milyen legitim\u00e1ci\u00f3s, r\u00e9szv\u00e9teli, bizalmi \u00e9s alkotm\u00e1nyos kult\u00far\u00e1t \u00e9rint\u0151 felt\u00e9telekkel \u00e9s int\u00e9zked\u00e9sekkel kapcsol\u00f3dik \u00f6ssze. Aligha vethet\u0151 el a sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 r\u00e9szv\u00e9telre \u00e9p\u00fcl\u0151 alkotm\u00e1nyoz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge puszt\u00e1n az\u00e9rt, mert jelenleg m\u00e9g nem l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1gosan a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s felt\u00e9telrendszere. Ugyan\u00edgy nem el\u00e9gedhet\u00fcnk meg az egyp\u00e1rti alkotm\u00e1nym\u00f3dos\u00edt\u00e1sokkal sem, ha azok mell\u0151l hi\u00e1nyoznak a t\u00e1rsadalmi elfogadotts\u00e1got megalapoz\u00f3 biztos\u00edt\u00e9kok. Mindez v\u00e9gs\u0151 soron a korm\u00e1nyzat alkotm\u00e1nypolitikai felel\u0151ss\u00e9ge.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az alkotm\u00e1nyoss\u00e1g helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa k\u00f6r\u00fcl az elm\u00falt hetekben kialakult vita els\u0151sorban jogi k\u00e9rd\u00e9sek k\u00f6r\u00e9 s\u0171r\u0171s\u00f6dik: Elmozd\u00edthat\u00f3k-e a NER \u00e1ltal v\u00e1lasztott alkotm\u00e1nyos tiszts\u00e9gvisel\u0151k, p\u00e9ld\u00e1ul a K\u00faria vagy az Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g eln\u00f6ke? Lehet-e gyorsan, egyp\u00e1rti k\u00e9tharmaddal Alapt\u00f6rv\u00e9nyt m\u00f3dos\u00edtani? Mire terjedhet ki egy ilyen m\u00f3dos\u00edt\u00e1s? – A tansz\u00e9k oktat\u00f3inak a qubit.hu-n megjelen\u0151 essz\u00e9sorozat\u00e1nak els\u0151 r\u00e9sze.<\/p>","protected":false},"author":13,"featured_media":349,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[84],"tags":[85,86],"class_list":["post-348","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-qubit-esszesorozat","tag-alkotmanyozas","tag-alkotmanypolitika"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/348","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/13"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=348"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/348\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":351,"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/348\/revisions\/351"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/349"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=348"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=348"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=348"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}