{"id":410,"date":"2026-09-15T07:37:41","date_gmt":"2026-09-15T07:37:41","guid":{"rendered":"https:\/\/alkjog.hu\/?p=410"},"modified":"2026-09-15T07:42:25","modified_gmt":"2026-09-15T07:42:25","slug":"valasztasirendszer-valtas-nelkul-nincs-rendszervaltas-a-qubit-esszesorozat-masodik-irasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/2026\/09\/15\/valasztasirendszer-valtas-nelkul-nincs-rendszervaltas-a-qubit-esszesorozat-masodik-irasa\/","title":{"rendered":"V\u00e1laszt\u00e1sirendszer-v\u00e1lt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl nincs rendszerv\u00e1lt\u00e1s – a Qubit essz\u00e9sorozat negyedik \u00edr\u00e1sa"},"content":{"rendered":"

[Ez a blogbejegyz\u00e9s M\u00e9cs J\u00e1nos „V\u00e1laszt\u00e1sirendszer-v\u00e1lt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl nincs rendszerv\u00e1lt\u00e1s”<\/a>\u00a0c\u00edmmel\u00a0a qubit.hu-n 2026. augusztus 31-\u00e9n megjelent cikk\u00e9nek ut\u00e1nk\u00f6zl\u00e9se. A qubit.hu szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9vel val\u00f3 megegyez\u00e9s alapj\u00e1n a port\u00e1lon megjelen\u0151 essz\u00e9ket egy h\u00e9t ut\u00e1n a tansz\u00e9ki blogon ut\u00e1nk\u00f6z\u00f6lhetj\u00fck.]<\/em><\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1laszt\u00e1si rendszer az elm\u00falt 16 \u00e9vben ki\u00e9p\u00fclt politikai rendszer sarokk\u00f6ve volt. A k\u00e9tharmados t\u00f6bbs\u00e9g r\u00e9v\u00e9n olyan hatalomkoncentr\u00e1ci\u00f3t tett lehet\u0151v\u00e9, amely v\u00e9g\u00fcl bedar\u00e1lt minden alkotm\u00e1nyos ellens\u00falyt. M\u00e9gis, m\u00e1r az \u00e1prilisi v\u00e1laszt\u00e1sok el\u0151tt felmer\u00fclt, hogy a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer k\u00e9rd\u00e9se benne sincs az\u00a0\u00f6tven legfontosabb probl\u00e9m\u00e1ban<\/a>, \u00e9s a v\u00e1laszt\u00e1sok \u00f3ta is csak \u00f3vatos \u00edg\u00e9reteket hallhattunk ezzel kapcsolatban. Pedig a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer rendbet\u00e9tele n\u00e9lk\u00fcl nem k\u00e9pzelhet\u0151 el az \u00e9p\u00fcl\u0151 demokr\u00e1ci\u00e1nk konszolid\u00e1l\u00f3d\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1laszt\u00e1sokkal foglalkoz\u00f3 szak\u00e9rt\u0151k az elm\u00falt id\u0151szakban is t\u00f6bbsz\u00f6r megnyilv\u00e1nultak, \u00e9rdemi p\u00e1rbesz\u00e9d indult el a k\u00e9rd\u00e9sben. A megsz\u00f3lal\u00f3k azonban jellemz\u0151en v\u00e1laszt\u00e1spolitol\u00f3giai, demokr\u00e1ciaelm\u00e9leti szempontb\u00f3l elemzik a t\u00e9m\u00e1t. Jellemz\u0151en arra f\u00f3kusz\u00e1lnak, hogy a rengeteg opci\u00f3 k\u00f6z\u00fcl (list\u00e1k vagy egy\u00e9ni ker\u00fcletek?; ny\u00edlt lista vagy z\u00e1rt lista?; preferenci\u00e1lis szavaz\u00e1s?) melyiket tartj\u00e1k optim\u00e1lisnak. A v\u00e1laszt\u00e1si rendszer azonban egy t\u00e1gabb alkotm\u00e1nyos \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ba \u00e1gyaz\u00f3dik, nem vizsg\u00e1lhat\u00f3 att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl. M\u00e1shogy megfogalmazva: a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer nemcsak arra hat ki, hogy milyen min\u0151s\u00e9g\u0171 demokratikus verseng\u00e9s alakul ki, hanem eg\u00e9sz alkotm\u00e1nyos rendszer\u00fcnkre befoly\u00e1ssal van. Az 1989-90 \u00f3ta eltelt id\u0151szak tanuls\u00e1ga, hogy egy rossz megold\u00e1s az eg\u00e9sz alkotm\u00e1nyos rendszert al\u00e1\u00e1shatja.<\/p>\n\n\n\n

De miben m\u00e1s az, ha egy alkotm\u00e1nyjog\u00e1sz vagy egy v\u00e1laszt\u00e1si szak\u00e9rt\u0151 nyilv\u00e1n\u00edt v\u00e9lem\u00e9nyt a k\u00e9rd\u00e9sben? Hogyan viszonyul egym\u00e1shoz az ar\u00e1nyos\u00edt\u00e1s \u00e9s a k\u00e9tkamara? Mi\u00e9rt baj az, ha \u00e1lmegold\u00e1sokkal pr\u00f3b\u00e1lunk k\u00fczdeni a hatalomkoncentr\u00e1ci\u00f3 ellen?<\/p>\n\n\n\n

Alapvet\u0151 alkotm\u00e1nyoss\u00e1gi elv\u00e1r\u00e1s, hogy a hatalomkoncentr\u00e1ci\u00f3t meg kell el\u0151zni<\/h2>\n\n\n\n

Ha arra a k\u00e9rd\u00e9sre keress\u00fck a v\u00e1laszt, hogy milyen v\u00e1laszt\u00e1si rendszert szeretn\u00e9nk, \u00e9rdemes azt elemezni, hogy mi\u00e9rt siklott f\u00e9lre az elm\u00falt 16 \u00e9vben az 1989-90-ben indult demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1si k\u00eds\u00e9rlet, vagyis melyek azok a hib\u00e1k, amelyeket ki akarunk jav\u00edtani. <\/p>\n\n\n\n

Alkotm\u00e1nyjogi szempontb\u00f3l az elm\u00falt tizenhat \u00e9v legs\u00falyosabb probl\u00e9m\u00e1ja a p\u00e9ld\u00e1tlan hatalomkoncentr\u00e1ci\u00f3 volt, \u00e9s ebben a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer kiemelt szerepet j\u00e1tszott. L\u00e9nyeg\u00e9ben m\u00e1r 1989-90 \u00f3ta id\u0151z\u00edtett bomb\u00e1n \u00fclt\u00fcnk: a kor\u00e1bbi v\u00e1laszt\u00e1si sziszt\u00e9ma hatalmas ar\u00e1nytalans\u00e1gi potenci\u00e1llal b\u00edrt, ami 2010-ben felsz\u00ednre is ker\u00fclt, amikor a Fidesz-KDNP a szavazatok 52 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1val k\u00e9tharmados t\u00f6bbs\u00e9get szerzett a parlamentben. A pap\u00edron koal\u00edci\u00f3s, de facto egyp\u00e1rti korm\u00e1ny ezt k\u00f6vet\u0151en finomhangolta a v\u00e1laszt\u00e1si rendszert, amely \u00edgy m\u00e9g ar\u00e1nytalanabb\u00e1 v\u00e1lt: 2014-ben a Fidesz-KDNP m\u00e1r a szavazatok 45 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1val tudott k\u00e9tharmadot szerezni.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1laszt\u00e1si rendszer ar\u00e1nytalans\u00e1ga kieg\u00e9sz\u00fclt azzal, hogy a magyar alkotm\u00e1nyos rendszerben a k\u00e9tharmados t\u00f6bbs\u00e9gnek l\u00e9nyeg\u00e9ben nincs korl\u00e1tja, ez pedig v\u00e9gs\u0151 soron hal\u00e1los kokt\u00e9lnak bizonyult a demokr\u00e1ci\u00e1ra \u00e9s jog\u00e1llamis\u00e1gra n\u00e9zve. K\u00e9tharmaddal megv\u00e1ltoztathat\u00f3 az alkotm\u00e1ny, \u00e9s b\u00e1r voltak jogtudom\u00e1nyi k\u00eds\u00e9rletek<\/a> annak megalapoz\u00e1s\u00e1ra, hogy ez nem korl\u00e1tlan hatalom, a f\u00fcggetlen Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1gnak m\u00e1r nem volt ideje ezt r\u00e9szleteiben kidolgozni, a megsz\u00e1llt test\u00fclet pedig nem mutatott erre hajland\u00f3s\u00e1got. Az alkotm\u00e1nym\u00f3dos\u00edt\u00e1s mellett k\u00e9tharmaddal egyoldal\u00faan megv\u00e1laszthat\u00f3k a f\u0151bb k\u00f6zjogi tiszts\u00e9gvisel\u0151k, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul az Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g tagjai is. Egy hasonlattal \u00e9lve a k\u00e9tharmados t\u00f6bbs\u00e9g olyan, mintha a focimeccsen az egyik csapat egyoldal\u00faan m\u00f3dos\u00edthatn\u00e1 a szab\u00e1lyokat, s\u0151t, megv\u00e1laszthatn\u00e1 a b\u00edr\u00f3t is, aki ezeket a szab\u00e1lyokat \u00e9rtelmezni fogja.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1laszt\u00e1si rendszer teh\u00e1t nemcsak arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy milyen form\u00e1t akarunk adni a demokr\u00e1ci\u00e1nknak, hanem arr\u00f3l is, hogy m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes lesz-e a f\u00e9kek \u00e9s ellens\u00falyok rendszere, valamint hogy a rendszer biztos\u00edtani tudja-e az emberek alapvet\u0151 jogainak v\u00e9delm\u00e9t. A jelenlegi sziszt\u00e9ma olyan hatalomkoncentr\u00e1ci\u00f3s potenci\u00e1llal b\u00edr, amely mellett ezek nem biztos\u00edthat\u00f3k, alapvet\u0151 alkotm\u00e1nyos elv\u00e1r\u00e1s teh\u00e1t a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

Hol ny\u00faljunk bele a rendszerbe?<\/h2>\n\n\n\n

Innent\u0151l elkezdenek bonyol\u00f3dni a dolgok. Ugyanis ha a v\u00e1laszt\u00e1si rendszerrel kapcsolatos kritik\u00e1nk els\u0151sorban a hatalommegoszt\u00e1sra vonatkozik, akkor azt is meg kell eml\u00edteni, hogy a hatalomkoncentr\u00e1ci\u00f3t az alkotm\u00e1nyos rendszer egy\u00e9b elemei is meg tudj\u00e1k akad\u00e1lyozni, vagy legal\u00e1bbis ellene hathatnak. Megint \u00e9rdemes az elm\u00falt 16 \u00e9vb\u0151l kiindulni: milyen t\u00e9nyez\u0151k hozt\u00e1k l\u00e9tre a hatalomkoncentr\u00e1ci\u00f3t, \u00e9s hogyan lehet ezeket a t\u00e9nyez\u0151ket semleges\u00edteni?<\/p>\n\n\n\n

Egyr\u00e9szt volt pap\u00edron k\u00e9t p\u00e1rt, val\u00f3j\u00e1ban egy monolit politikai er\u0151, amely rendk\u00edv\u00fcli p\u00e1rtfegyelem mellett m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. M\u00e1sr\u00e9szt ez a politikai er\u0151 a v\u00e1laszt\u00e1si rendszernek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en k\u00e9tharmaddal rendelkezett az egykamar\u00e1s parlamentben. Harmadr\u00e9szt a k\u00e9tharmad a fent le\u00edrtak szerint l\u00e9nyeg\u00e9ben korl\u00e1tlan hatalmat jelentett.<\/p>\n\n\n\n

Az els\u0151 elem jogi szab\u00e1lyoz\u00e1ssal nehezen kezelhet\u0151. Az, hogy valaki bedar\u00e1lja saj\u00e1t p\u00e1rtj\u00e1t, \u00e9s t\u00f6mb\u00f6s\u00edteni tudja saj\u00e1t politikai oldal\u00e1t, olyan t\u00e9nyez\u0151, amelyb\u0151l le kell vonni a tanuls\u00e1gokat, de ezek els\u0151sorban nem jogi term\u00e9szet\u0171ek, ink\u00e1bb az alkotm\u00e1nyos \u00e9s politikai kult\u00fara asztal\u00e1ra tartoznak. Ezzel fontos teh\u00e1t foglalkozni, de megl\u00e1t\u00e1som szerint jogi eszk\u00f6z\u00f6kkel k\u00f6zvetlen\u00fcl nem tudunk r\u00e1 \u00e9rdemben hatni (m\u00e9g ha bizonyos orsz\u00e1gokban pr\u00f3b\u00e1lkoznak is ezzel, ahogy azt N\u00e9metorsz\u00e1g p\u00e9ld\u00e1ja is mutatja). Viszont m\u00e1r ezen a ponton is meg kell jegyezni, hogy a p\u00e1rtok bels\u0151 viszonyait k\u00f6zvetve ak\u00e1r a v\u00e1laszt\u00e1si szab\u00e1lyoz\u00e1s is befoly\u00e1solhatja: ak\u00e1r az egy\u00e9ni ker\u00fcletek l\u00e9te, vagy p\u00e9ld\u00e1ul az, hogy a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1rok befoly\u00e1solhatj\u00e1k-e a lista \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t vagy sem (err\u0151l b\u0151vebben k\u00e9s\u0151bb).<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sik k\u00e9t szinten, a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer \u00e9s a t\u00e1gabb alkotm\u00e1nyos fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny szintj\u00e9n viszont k\u00f6zvetlenebb\u00fcl, jogi eszk\u00f6z\u00f6kkel is megel\u0151zhet\u0151 a hatalomkoncentr\u00e1ci\u00f3. Volt olyan v\u00e9lem\u00e9ny<\/a>, amely szerint a szab\u00e1lyoz\u00e1s nem d\u00f6nt\u0151, hiszen megfelel\u0151 demokratikus kult\u00fara hi\u00e1ny\u00e1ban elker\u00fclhetetlen volt az elm\u00falt tizenhat \u00e9v er\u00f3zi\u00f3ja. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint ez nincs \u00edgy: b\u00e1r egy demokratikusan fejlett orsz\u00e1gban a demokratikus-alkotm\u00e1nyos kult\u00fara adott esetben ellene tarthat a hatalmi t\u00f6rekv\u00e9seknek, \u00e9s \u00edgy kijav\u00edthatja a szab\u00e1lyoz\u00e1s hib\u00e1it, ez ford\u00edtva is igaz: egy okosan megszerkesztett alkotm\u00e1nyos rendszer ellens\u00falyozhatja a demokratikus kult\u00fara hi\u00e1ny\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3 antidemokratikus tendenci\u00e1kat. Emellett egy j\u00f3 rendszer plusz garanciak\u00e9nt \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhet a meger\u0151s\u00f6d\u0151 alkotm\u00e1nyos-demokratikus kult\u00fara mellett.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00e1gabb alkotm\u00e1nyos rendszer szintj\u00e9n a hatalomkoncentr\u00e1ci\u00f3 t\u00f6bb ponton is megel\u0151zhet\u0151, vagy legal\u00e1bbis cs\u00f6kkenthet\u0151 az es\u00e9lye. Ilyen lehet egy k\u00e9tkamar\u00e1s parlament, amelynek \u00f6tlete id\u0151r\u0151l-id\u0151re felmer\u00fcl a k\u00f6zbesz\u00e9dben, de ak\u00e1r az is, ha az alkotm\u00e1nyt nehezebb m\u00f3dos\u00edtani. Ez ut\u00f3bbi esetben eszk\u00f6z lehet bizonyos t\u00f6bblet elj\u00e1r\u00e1si garanci\u00e1k be\u00e9p\u00edt\u00e9se, \u00edgy meger\u0151s\u00edt\u0151 n\u00e9pszavaz\u00e1s el\u0151\u00edr\u00e1sa. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul \u00cdrorsz\u00e1g, ahol a parlament mindk\u00e9t kamar\u00e1j\u00e1nak meg kell er\u0151s\u00edtenie a m\u00f3dos\u00edt\u00e1st, majd n\u00e9pszavaz\u00e1st is kell tartani r\u00f3la. 1958-ban az uralkod\u00f3 p\u00e1rt megpr\u00f3b\u00e1lta bebetonozni mag\u00e1t azzal, hogy t\u00f6bbs\u00e9giv\u00e9 teszi a v\u00e1laszt\u00e1si rendszert, de a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s elbukott a n\u00e9pszavaz\u00e1son. De elj\u00e1r\u00e1si garancia lehet ak\u00e1r az is, ha a m\u00f3dos\u00edt\u00e1s ut\u00e1n a parlament feloszlik, \u00e9s el\u0151rehozott v\u00e1laszt\u00e1sokat tartanak.<\/p>\n\n\n\n

Emellett kifejezetten korl\u00e1tozhat\u00f3 az alkotm\u00e1nym\u00f3dos\u00edt\u00f3 hatalom is \u2013 megtilthat\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul bizonyos szab\u00e1lyok m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa (\u00fan. \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gi klauzul\u00e1k). \u00c9rdemes azonban itt is az elm\u00falt 16 \u00e9v tanuls\u00e1gaib\u00f3l kiindulni, \u00e9s az egyik f\u0151 tanuls\u00e1g az, hogy ha a politikai t\u00f6bbs\u00e9g egyoldal\u00faan v\u00e1laszthatja meg az \u0151t ellen\u0151rz\u0151 funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 szem\u00e9lyeket, akkor lehet b\u00e1rmilyen impoz\u00e1ns hat\u00e1sk\u00f6ri arzen\u00e1lja az adott szervnek, az teljesen kikapcsolhat\u00f3. M\u00e1sk\u00e9pp fogalmazva: lehet egy pap\u00edron tetszet\u0151s alkotm\u00e1nyunk, ha nincs megfelel\u0151 Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g (vagy m\u00e1s jogi szerv), amely azt kik\u00e9nyszer\u00edtse, akkor nem sokra megy\u00fcnk vele.<\/p>\n\n\n\n

Ezek a szempontok az\u00e9rt fontosak, mert r\u00e1mutatnak, hogy a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer nem t\u00e1rgyalhat\u00f3 a t\u00e1gabb alkotm\u00e1nyos rendszert\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl. P\u00e9ld\u00e1ul egy k\u00e9tkamar\u00e1s orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s \u00e9s nehezen m\u00f3dos\u00edthat\u00f3 alkotm\u00e1ny mellett az ar\u00e1nyos\u00edt\u00e1s melletti \u00e9rvek vesz\u00edtenek az erej\u00fckb\u0151l. Ha viszont maradunk a jelenlegi egykamar\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s mellett, ahol a k\u00e9tharmad ilyen v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3 szerepet t\u00f6lt be, az ar\u00e1nyos\u00edt\u00e1s elker\u00fclhetetlen.<\/p>\n\n\n\n

Jelenleg \u00fagy n\u00e9z ki a helyzet, hogy el\u0151sz\u00f6r fogunk alkotm\u00e1nyozni, \u00e9s csak ut\u00e1na ker\u00fcl majd sor a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ra. Ebb\u0151l viszont az is k\u00f6vetkezik, hogy bizonyos, a v\u00e1laszt\u00e1si rendszert is \u00e9rint\u0151, a hatalomkoncentr\u00e1ci\u00f3t befoly\u00e1sol\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l m\u00e1r most d\u00f6nt\u00fcnk. \u00c9rdemes \u00e9szben tartani ugyanakkor, hogy a kett\u0151nek koherens eg\u00e9szet kell alkotnia. Ha p\u00e9ld\u00e1ul k\u00e9s\u0151bb val\u00f3ban ar\u00e1nyos v\u00e1laszt\u00e1si rendszert akarunk bevezetni, akkor a k\u00e9tkamara melletti hatalommegoszt\u00e1si \u00e9rvek nem alkalmazhat\u00f3k. \u00c9s ez ford\u00edtva is igaz: ha a k\u00e9tkamara mellett d\u00f6nt\u00fcnk, akkor az ar\u00e1nyos\u00edt\u00e1s melletti hatalommegoszt\u00e1si \u00e9rvek vesz\u00edtenek majd az erej\u00fckb\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Alkotm\u00e1nyjog\u00e1szok vs. v\u00e1laszt\u00e1si szak\u00e9rt\u0151k<\/h2>\n\n\n\n

Eddig \u00fagy besz\u00e9lt\u00fcnk a v\u00e1laszt\u00e1si rendszerr\u0151l, mintha annak csak hatalommegoszt\u00e1si funkci\u00f3ja lenne. Ez persze nincs \u00edgy: a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer alapvet\u0151en befoly\u00e1solja, hogy kinek mennyit \u00e9r a szavazata, ahogyan azt is, hogy milyen p\u00e1rtrendszer alakul majd ki. Az ar\u00e1nyos\u00edt\u00e1s mellett felhozhat\u00f3k a hatalommegoszt\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen \u00e9rvek is.<\/p>\n\n\n\n

Az egyik ilyen szempont az, hogy milyen demokr\u00e1ci\u00e1ban akarunk \u00e9lni. A v\u00e1laszt\u00e1si rendszer egyr\u00e9szt d\u00f6nt\u0151en kihat arra, hogy konszenzusos vagy t\u00f6bbs\u00e9gi demokr\u00e1ciamodell<\/a> \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. Ar\u00e1nyos v\u00e1laszt\u00e1si rendszer mellett jellemz\u0151en sokp\u00e1rti koal\u00edci\u00f3s korm\u00e1ny j\u00f6n l\u00e9tre; jobban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl teh\u00e1t a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 hatalom (parlament) \u00e9s a v\u00e9grehajt\u00f3 hatalom sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sa; folyamatos egyeztet\u00e9s, t\u00e1rgyal\u00e1s zajlik m\u00e1r a frakci\u00f3k szintj\u00e9n, valamint adott esetben a korm\u00e1ny \u00e9s az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt. A demokr\u00e1cia e modellj\u00e9ben teh\u00e1t a soksz\u00edn\u0171 szempontokon \u00e9s \u00e9rdekeken \u00e9s a t\u00f6bbszerepl\u0151s t\u00e1rgyal\u00e1sokon van a hangs\u00faly. Ezzel szemben t\u00f6bbs\u00e9gi v\u00e1laszt\u00e1si rendszer mellett nagyobb es\u00e9llyel j\u00f6n l\u00e9tre egyp\u00e1rti korm\u00e1ny, \u00edgy a parlament \u00e9s a korm\u00e1ny kev\u00e9sb\u00e9 v\u00e1lik sz\u00e9t, kevesebb szerepl\u0151vel kell egyeztetni \u2013 a hangs\u00faly itt a stabil korm\u00e1nyt\u00f6bbs\u00e9gen lesz.<\/p>\n\n\n\n

Szempont lehet az is, hogy az adott rendszerben mennyit \u00e9r a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1rok szavazata. Ar\u00e1nyos rendszerben megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg mindenki annyi sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t kapja a mand\u00e1tumoknak, ah\u00e1ny sz\u00e1zal\u00e9kkal a szavazatokb\u00f3l r\u00e9szes\u00fclt. Sokan megfogalmazt\u00e1k, hogy igazs\u00e1gtalannak gondolj\u00e1k, ha ett\u0151l elt\u00e9r a rendszer.<\/p>\n\n\n\n

Fontos hangs\u00falyozni, hogy ezek az \u00e9rvek (nevezz\u00fck \u0151ket v\u00e1laszt\u00e1spolitikai \u00e9rveknek) term\u00e9szet\u00fckn\u00e9l fogva elt\u00e9rnek a hatalommegoszt\u00e1ssal kapcsolatos alkotm\u00e1nyjogi \u00e9rvekt\u0151l. Ez ut\u00f3bbiak alapvet\u0151 alkotm\u00e1nyoss\u00e1gi \u00e9rvek; \u00fagy is fogalmazhatn\u00e1nk, hogy teljes\u00fcl\u00e9s\u00fck n\u00e9lk\u00fcl nem k\u00e9pzelhet\u0151 el modern demokratikus m\u0171k\u00f6d\u00e9s. Ezzel szemben az, hogy melyik demokr\u00e1ciamodellben akarunk \u00e9lni, vagy hogy kinek mennyit \u00e9r a szavazata, olyan k\u00e9rd\u00e9sek, amelyekre nincs egyetlen \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott v\u00e1lasz. A demokr\u00e1ci\u00e1t sokf\u00e9lek\u00e9ppen lehet int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edteni, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 opci\u00f3k mind m\u00e1s elveket juttatnak \u00e9rv\u00e9nyre, de mindegyik demokratikusnak min\u0151s\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n

Erre p\u00e9lda lehet a ny\u00edlt \u00e9s a z\u00e1rt lista k\u00e9rd\u00e9se. Magyarorsz\u00e1gon csak z\u00e1rt list\u00e1kra szavazhatunk, ami azt jelenti, hogy a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1r beh\u00fazza az ikszet a lista mell\u00e9, de nem befoly\u00e1solhatja annak \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t. Az alternat\u00edva a ny\u00edlt lista, amely eset\u00e9ben a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1r a list\u00e1n szerepl\u0151 jel\u00f6ltekkel kapcsolatban is kifejezehti preferenci\u00e1j\u00e1t. Intuit\u00edv lenne azt mondani, hogy a ny\u00edlt lista demokratikusabb, mint a z\u00e1rt. Val\u00f3j\u00e1ban mindkett\u0151 a demokratikus megold\u00e1sok tartom\u00e1ny\u00e1ban helyezkedik el, csak \u00e9ppen m\u00e1s szerepl\u0151kre helyezik a hangs\u00falyt. A z\u00e1rt lista abb\u00f3l indul ki, hogy b\u00edzzuk a p\u00e1rtokra, hogy kit hova helyeznek, \u00e9s ennek lehetnek el\u0151nyei, hiszen lehetnek olyan politikusok, akik a p\u00e1rtnak hasznos tev\u00e9kenys\u00e9get v\u00e9geznek, de kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1that\u00f3k, vagy egyszer\u0171en kev\u00e9sb\u00e9 alkalmasak arra, hogy n\u00e9pszer\u0171ek legyenek. A ny\u00edlt lista bevonja ebbe a d\u00f6nt\u00e9sbe a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1rokat, aminek el\u0151nye, hogy er\u0151sebb v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1ri ellen\u0151rz\u00e9s \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhet, \u00e9s a politikusokat is jobban \u00f6szt\u00f6nzi arra, hogy kifel\u00e9 is n\u00f6velj\u00e9k n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00fcket. H\u00e1tr\u00e1nya, hogy az el\u0151bb eml\u00edtett, hasznos, de adott esetben n\u00e9pszer\u0171tlenebb politikusok kiker\u00fclhetnek a parlamentb\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Az alkotm\u00e1nyoss\u00e1gi \u00e9s v\u00e1laszt\u00e1spolitikai \u00e9rvek a k\u00f6zbesz\u00e9dben \u00f6sszekeverednek. Ha egy v\u00e1laszt\u00e1si szak\u00e9rt\u0151t hallunk az ar\u00e1nyos\u00edt\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lni, gyakran nem der\u00fcl ki, hogy alkotm\u00e1nyjogi vagy v\u00e1laszt\u00e1spolitikai n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l \u00e9rvel, ez pedig az\u00e9rt gond, mert az el\u0151bbi nem enged meg elt\u00e9r\u00e9st, addig az ut\u00f3bbinak vannak demokratikus alternat\u00edv\u00e1i.<\/p>\n\n\n\n

Ki \u00e9s hogyan m\u00f3dos\u00edthatja a rendszert?<\/h2>\n\n\n\n

A v\u00e1laszt\u00e1si rendszerrel kapcsolatban \u00e1ltal\u00e1ban mag\u00e1r\u00f3l a rendszerr\u0151l esik sz\u00f3, \u00e9s ritk\u00e1bban besz\u00e9l\u00fcnk arr\u00f3l, hogy milyen elj\u00e1r\u00e1sban m\u00f3dos\u00edthat\u00f3. Pedig ha visszatekint\u00fcnk az elm\u00falt 16 \u00e9vre, azt l\u00e1tjuk, hogy a v\u00e1laszt\u00e1si jog p\u00e1rt\u00e9rdekek szerinti toldoz\u00e1sa-foldoz\u00e1sa fontos eleme volt a hatalom megtart\u00e1s\u00e1nak. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen igaz volt a v\u00e1laszt\u00e1si elj\u00e1r\u00e1s \u00e9s a kamp\u00e1ny<\/a> k\u00e9rd\u00e9seinek eset\u00e9ben, de a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer szintj\u00e9n is el\u0151fordult. Ilyen volt p\u00e9ld\u00e1ul az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si v\u00e1laszt\u00e1son a lista\u00e1ll\u00edt\u00e1s felt\u00e9teleinek 2021-es m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa: kor\u00e1bban 27 egy\u00e9ni v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fcletben \u00e9s 9 megy\u00e9ben plusz Budapesten kellett jel\u00f6ltet \u00e1ll\u00edtani (27-9-Budapest szab\u00e1ly); k\u00e9s\u0151bb ez m\u00f3dosult 71 ker\u00fcletre, tizenn\u00e9gy megy\u00e9re \u00e9s Budapestre (71-14-Budapest szab\u00e1ly). Ez technikai jelleg\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1snak t\u0171nik, de val\u00f3j\u00e1ban \u00edgy a Fidesz-KDNP l\u00e9nyeg\u00e9ben egyoldal\u00faan eld\u00f6nt\u00f6tte, hogy a 2022-es v\u00e1laszt\u00e1sokon az ellenz\u00e9knek \u00f6sszefogva kell elindulnia.<\/p>\n\n\n\n

Ezt egyr\u00e9szt a k\u00e9tharmados t\u00f6bbs\u00e9g tette lehet\u0151v\u00e9, m\u00e1sr\u00e9szt az, hogy a v\u00e1laszt\u00e1si rendszerek az alkotm\u00e1nyjogi gondolkod\u00e1s vakfoltj\u00e1t jelentik. A lista\u00e1ll\u00edt\u00e1s felt\u00e9teleinek m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1t neh\u00e9z p\u00e9ld\u00e1ul tartalmilag megfogni: nem \u00f6nmag\u00e1ban a 71-14-Budapest szab\u00e1llyal van a gond, hanem azzal, hogy val\u00f3j\u00e1ban nem alkotm\u00e1nyjogi, hanem tiszt\u00e1n hatalomtechnikai \u00e9rvek \u00e1lltak a m\u00f3dos\u00edt\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9pp ez\u00e9rt fontos azon gondolkozni, hogy ki \u00e9s milyen elj\u00e1r\u00e1sban d\u00f6nt a v\u00e1laszt\u00e1si rendszerr\u0151l. Jelenleg puszt\u00e1n a k\u00e9tharmados k\u00f6vetelm\u00e9ny l\u00e9tezik. Amennyiben ar\u00e1nyos\u00edtjuk a rendszert, \u00fagy ez bizonyos manipul\u00e1ci\u00f3kat megel\u0151zhet, de m\u00e1sokat nem: p\u00e9ld\u00e1ul azt, ha a parlamenti p\u00e1rtok kartellt alkotnak, hogy kiszor\u00edts\u00e1k vagy kint tarts\u00e1k a kisebb p\u00e1rtokat. Vannak a \u201etudatlans\u00e1g f\u00e1tyla\u201d t\u00edpus\u00fa szab\u00e1lyok: ilyen p\u00e9ld\u00e1ul az, hogy egy \u00e9vvel a v\u00e1laszt\u00e1sok el\u0151tt nem lehet m\u00f3dos\u00edtani a rendszer l\u00e9nyeges elemeit, vagy az, hogy a m\u00f3dos\u00edt\u00e1s a k\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1laszt\u00e1son m\u00e9g nem alkalmazand\u00f3, csak az eggyel k\u00e9s\u0151bbin.<\/p>\n\n\n\n

V\u00e9g\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9st bonyol\u00edtja m\u00e9g, hogy a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer mely elem\u00e9t sz\u00fcks\u00e9ges alkotm\u00e1nyos szinten r\u00f6gz\u00edteni. Ez alapvet\u0151en kihat arra, hogy mekkora teret enged\u00fcnk a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek abban, hogy a demokr\u00e1cia k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, de egyar\u00e1nt elfogadhat\u00f3 form\u00e1ival k\u00eds\u00e9rletezzen. Egy nehezebben m\u00f3dos\u00edthat\u00f3 alkotm\u00e1ny eset\u00e9n olyan megold\u00e1sokat is bebetonozhatunk, amelyeket k\u00e9s\u0151bb megb\u00e1nunk, ugyanakkor k\u00f6nny\u0171 m\u00f3dos\u00edt\u00e1s eset\u00e9n a rendszer ki lesz t\u00e9ve a manipul\u00e1ci\u00f3nak. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint a helyes \u00fat az lenne, ha az alkotm\u00e1ny a mostani megold\u00e1shoz hasonl\u00f3an a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer \u201eminimumprogramj\u00e1t\u201d tartalmazn\u00e1, aminek a keretei k\u00f6z\u00f6tt az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyben \u00e1llap\u00edtan\u00e1 meg a r\u00e9szletszab\u00e1lyokat. Ezt a t\u00f6rv\u00e9nyt viszont megfelel\u0151, fent is eml\u00edtett elj\u00e1r\u00e1si garanci\u00e1kkal kell k\u00f6rbeb\u00e1sty\u00e1zni.<\/p>\n\n\n\n

Praktikus tanuls\u00e1gok<\/h2>\n\n\n\n

A fentiekb\u0151l eg\u00e9szen praktikus tanuls\u00e1gok is k\u00f6vetkeznek. Egyr\u00e9szt mindig fel kell tenni a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mit is akarunk kijav\u00edtani, hol siklott f\u00e9lre a demokr\u00e1ci\u00e1nk. Ez seg\u00edt abban, hogy bizonyos megold\u00e1sokat a hely\u00fck\u00f6n kezelj\u00fcnk. Sok sz\u00f3 esett p\u00e9ld\u00e1ul a minisztereln\u00f6ki cikluskorl\u00e1tr\u00f3l, \u00e9s arr\u00f3l, hogy e m\u00f6g\u00f6tt a f\u0151 igazol\u00e1s a hatalomkoncentr\u00e1ci\u00f3 megel\u0151z\u00e9se. Az elm\u00falt 16 \u00e9vet vizsg\u00e1lva egy\u00e9rtelm\u0171 viszont, hogy az, hogy n\u00e9gy cikluson kereszt\u00fcl egy szem\u00e9ly t\u00f6lt\u00f6tte be a minisztereln\u00f6ki poz\u00edci\u00f3t, nem oka, hanem k\u00f6vetkezm\u00e9nye volt a hatalomkoncentr\u00e1ci\u00f3nak. Az ilyen t\u00fcneti kezel\u00e9sek k\u00e9zenfekv\u0151k lehetnek, val\u00f3j\u00e1ban azonban j\u00f3 esetben csak nem sz\u00fcnetik meg a probl\u00e9m\u00e1t, rossz esetben viszont homeop\u00e1ti\u00e1s szerekk\u00e9nt elhitetik vel\u00fcnk, hogy nincs is t\u00f6bb teend\u0151.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1sr\u00e9szt a demokr\u00e1cia m\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 rendszert alkot, amelyben egy elem megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak t\u00e1vlati k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek. Ez vesz\u00e9ly, de egyben lehet\u0151s\u00e9g is. Az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si cikluskorl\u00e1t nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint Strasbourgi Egyezm\u00e9nyt s\u00e9rt\u0151<\/a> megold\u00e1sa helyett a k\u00edv\u00e1nt c\u00e9lt (p\u00e1rtok, k\u00e9pvisel\u0151k meg\u00fajul\u00e1sa) egy\u00e9b eszk\u00f6z\u00f6k is hat\u00e9konyan el\u0151mozd\u00edthatj\u00e1k. Ny\u00edlt lista mellett p\u00e9ld\u00e1ul kisebb az es\u00e9lye annak, hogy politikusok \u201efoglyul ejtsenek\u201d egy p\u00e1rtot.<\/p>\n\n\n\n

Harmadr\u00e9szt sz\u00e9t kell sz\u00e1lazni az alkotm\u00e1nyoss\u00e1gi \u00e9s a v\u00e1laszt\u00e1spolitikai \u00e9rveket. Ugyanaz a v\u00e1ltoztat\u00e1s t\u00f6bb ir\u00e1nyb\u00f3l is megindokolhat\u00f3 lehet: az ar\u00e1nyos\u00edt\u00e1s mellett sz\u00f3lnak alkotm\u00e1nyoss\u00e1gi \u00e9s v\u00e1laszt\u00e1spolitikai \u00e9rvek is. Nem mindegy azonban, hogy melyik ir\u00e1nyb\u00f3l \u00e9rvel\u00fcnk. Az alkotm\u00e1nyoss\u00e1gi \u00e9rvel\u00e9s er\u0151sebb (kev\u00e9sb\u00e9 enged meg elt\u00e9r\u00e9st), ugyanakkor f\u00fcgg a t\u00e1gabb alkotm\u00e1nyos fel\u00e9p\u00edtm\u00e9nyt\u0151l. A v\u00e1laszt\u00e1spolitikai \u00e9rvek jobban megengedik az elt\u00e9r\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n

V\u00e9g\u00fcl pedig azt kell \u00e9szben tartani, hogy elker\u00fclhetetlen, hogy politikusok d\u00f6ntsenek a v\u00e1laszt\u00e1si rendszerr\u0151l, viszont \u00edgy kecsk\u00e9re b\u00edzzuk a k\u00e1poszt\u00e1t. Ha az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si t\u00f6bbs\u00e9g megteheti, akkor mag\u00e1ra fogja szabni a v\u00e1laszt\u00e1si rendszert. Ez nem az elm\u00falt rendszer saj\u00e1toss\u00e1ga, hanem a politika \u00f6r\u00f6k \u00e9rv\u00e9ny\u0171 t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9ge. Olyan rendszert kell alkotni, ahol a k\u00fcls\u0151 szerepl\u0151k (b\u00edr\u00f3s\u00e1gok, v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1rok) \u00e9rdemi kontrollt tudnak gyakorolni a v\u00e1laszt\u00e1si szab\u00e1lyoz\u00e1s m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa eset\u00e9n \u2013 \u00e9s nemcsak a rendszer megalkot\u00e1sakor, hanem k\u00e9s\u0151bb is.<\/em><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A v\u00e1laszt\u00e1si rendszer az elm\u00falt 16 \u00e9vben ki\u00e9p\u00fclt politikai rendszer sarokk\u00f6ve volt. A k\u00e9tharmados t\u00f6bbs\u00e9g r\u00e9v\u00e9n olyan hatalomkoncentr\u00e1ci\u00f3t tett lehet\u0151v\u00e9, amely v\u00e9g\u00fcl bedar\u00e1lt minden alkotm\u00e1nyos ellens\u00falyt. M\u00e9gis, m\u00e1r az \u00e1prilisi v\u00e1laszt\u00e1sok el\u0151tt felmer\u00fclt, hogy a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer k\u00e9rd\u00e9se benne sincs az\u00a0\u00f6tven legfontosabb probl\u00e9m\u00e1ban, \u00e9s a v\u00e1laszt\u00e1sok \u00f3ta is csak \u00f3vatos \u00edg\u00e9reteket hallhattunk ezzel kapcsolatban. Pedig a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer rendbet\u00e9tele n\u00e9lk\u00fcl nem k\u00e9pzelhet\u0151 el az \u00e9p\u00fcl\u0151 demokr\u00e1ci\u00e1nk konszolid\u00e1l\u00f3d\u00e1sa.<\/p>","protected":false},"author":3,"featured_media":411,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[84],"tags":[14,98,97],"class_list":["post-410","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-qubit-esszesorozat","tag-hatalommegosztas","tag-valasztasi-rendszer","tag-valasztasok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/410","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=410"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/410\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":415,"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/410\/revisions\/415"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/411"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=410"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=410"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/alkjog.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=410"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}