A 2026. \u00e1prilis 12-ei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si v\u00e1laszt\u00e1s \u00e9s az \u00faj Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s fel\u00e1ll\u00e1s\u00e1t\u00f3l sz\u00e1m\u00edtott els\u0151 (kicsit t\u00f6bb mint) 150 nap m\u00e1r most hatalmas v\u00e1ltoz\u00e1sokat hozott haz\u00e1nk jogrendszer\u00e9be, k\u00f6z\u00e9let\u00e9be \u00e9s politikai berendezked\u00e9s\u00e9be, melynek tal\u00e1n egyik legkor\u00e1bbi \u00e9s legszembet\u0171n\u0151bb eredm\u00e9nye az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151k \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9ben volt megfigyelhet\u0151. A TISZA P\u00e1rt a v\u00e1laszt\u00e1sokon v\u00e9g\u00fcl 141 k\u00e9pvisel\u0151i helyet szerzett, m\u00edg a FIDESZ-KDNP p\u00e1rtkoal\u00edci\u00f3 \u00f6sszesen 52 helyet, a Mi Haz\u00e1nk Mozgalom pedig 6 mand\u00e1tumot tudott megszerezni. Ezen eredm\u00e9ny alapvet\u0151en alak\u00edtotta \u00e1t az eddigi 16 \u00e9vben uralkod\u00f3 orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si \u00f6sszet\u00e9telt, melyet csak fokozott a FIDESZ k\u00f6zvetlen\u00fcl a v\u00e1laszt\u00e1sok ut\u00e1n meghozott azon d\u00f6nt\u00e9se, hogy a 42 orsz\u00e1gos list\u00e1n megszerzett parlamenti mand\u00e1tumukat nem a list\u00e1juk elej\u00e9n szerepl\u0151 jel\u00f6ltek fogj\u00e1k bet\u00f6lteni. S\u0151t, ezen szem\u00e9lyek k\u00f6z\u00fcl \u00f6sszesen 25-en mondtak le a parlamenti sz\u00e9k\u00fckr\u0151l, melyet az\u00f3ta m\u00e9g a k\u00f6zelm\u00faltban is \u00fajabb egy\u00e9ni lemond\u00e1sok k\u00f6vettek, \u00edgy a p\u00e1rt olyan prominens tagjai is b\u00facs\u00faztak a parlamenti munk\u00e1t\u00f3l mint Szijj\u00e1rt\u00f3 P\u00e9ter vagy L\u00e1z\u00e1r J\u00e1nos<\/a>, \u00e9s hivatalos bejelent\u00e9sek<\/a>, illetve sajt\u00f3\u00e9rtes\u00fcl\u00e9sek<\/a> szerint az \u00e9v v\u00e9g\u00e9ig m\u00e9g v\u00e1rhat\u00f3ak \u00e1trendez\u0151d\u00e9sek a FIDESZ frakci\u00f3 orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si soraiban. Ezen folyamatnak volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy mind a v\u00e1laszt\u00e1sok \u00e9s az Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s megalakul\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt, mind azt k\u00f6vet\u0151en alapjaiban v\u00e1ltozott meg az ellenz\u00e9ki p\u00e1rtkoal\u00edci\u00f3 k\u00e9pvisel\u0151inek \u00f6sszet\u00e9tele, \u00e9s az el\u0151re \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott jel\u00f6lti list\u00e1r\u00f3l a p\u00e1rt kiz\u00e1r\u00f3lagos d\u00f6nt\u00e9se folyt\u00e1n b\u00e1rhonnan kiker\u00fclhettek az \u00faj k\u00e9pvisel\u0151k, legyen az a lista 43. vagy ak\u00e1r 210. \u00e9s 222. helye, ahogy az a FIDESZ k\u00e9t leg\u00fajabb k\u00e9pvisel\u0151je, Pal\u00f3c Andr\u00e9 \u00e9s Hortay Oliv\u00e9r eset\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt, a p\u00e1rtkoal\u00edci\u00f3 szavaz\u00f3inak b\u00e1rmilyen \u00e9rdemi t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1sa vagy d\u00f6nt\u00e9sbe val\u00f3 bevon\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n Az ellenz\u00e9ki p\u00e1rtkoal\u00edci\u00f3 fentebb bemutatott strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t sz\u00e1mos politikai elemz\u00e9s g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1 vette m\u00e1r, azonban \u00e9rdemes r\u00e1mutatni a FIDESZ-KDNP \u00e1ltal v\u00e1lasztott strat\u00e9gia, \u00e9s az azt lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 v\u00e1laszt\u00e1si szab\u00e1lyoz\u00e1s egy \u00e9rdekes alkotm\u00e1nyjogi aspektus\u00e1ra is, mely felveti a rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00f3ta v\u00e1ltozatlan, meg\u00fcresedett list\u00e1s k\u00e9pvisel\u0151i helyekkel kapcsolatos rendelkez\u00e9sek v\u00e1laszt\u00e1si alapelvekkel val\u00f3 \u00f6sszeegyeztethet\u0151s\u00e9g\u00e9t. A jelenlegi magyar szab\u00e1lyrendszer ugyanis mind az eur\u00f3pai parlamenti v\u00e1laszt\u00e1sok[1]<\/a>, mind a list\u00e1n mand\u00e1tumot szerz\u0151 orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151k[2]<\/a>, mind pedig a helyhat\u00f3s\u00e1gi v\u00e1laszt\u00e1sok eset\u00e9n a v\u00e1rmegyei, a kompenz\u00e1ci\u00f3s \u00e9s a f\u0151v\u00e1rosi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9si list\u00e1k eset\u00e9ben[3]<\/a> els\u0151sorban a jel\u00f6l\u0151 szervezetek sz\u00e1m\u00e1ra biztos\u00edtja a lehet\u0151s\u00e9get, hogy bejelents\u00e9k, list\u00e1jukr\u00f3l ki t\u00f6lti be a meg\u00fcresed\u0151 k\u00e9pvisel\u0151i helyet (ak\u00e1r a mand\u00e1tumkioszt\u00e1s el\u0151tt vagy azut\u00e1n), \u00e9s csup\u00e1n szubszidi\u00e1rius jelleggel tartalmazza a list\u00e1n soron k\u00f6vetkez\u0151 nem mand\u00e1tumot szerzett jel\u00f6lt mand\u00e1tumszerz\u00e9si lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Felmer\u00fcl azonban a k\u00e9rd\u00e9s, hogy ezen szab\u00e1lyoz\u00e1si megold\u00e1s s\u00e9rti-e a k\u00f6zvetlens\u00e9g alkotm\u00e1nyos v\u00e1laszt\u00e1si alapelv\u00e9t[4]<\/a>?<\/p>\n\n\n\n Ezen k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1hoz el\u0151sz\u00f6r \u00e9rdemes k\u00f6rvonalazni, mit is jelent pontosan a v\u00e1laszt\u00e1sok k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9nek alkotm\u00e1nyos alapelve, \u00e9s abb\u00f3l milyen alkotm\u00e1nyos k\u00f6vetelm\u00e9nyek sz\u00e1rmaznak a jogalkot\u00f3ra n\u00e9zve a v\u00e1laszt\u00e1si szab\u00e1lyok kialak\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n. A magyar Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g az Alapt\u00f6rv\u00e9ny hat\u00e1lyba l\u00e9p\u00e9se \u00f3ta eddig egy esetben foglalkozott a v\u00e1laszt\u00e1sok k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9nek alkotm\u00e1nyos tartalm\u00e1val a 26\/2014. (VII. 23.) AB hat\u00e1rozatban, melyben az ind\u00edtv\u00e1nyoz\u00f3 a budapesti ker\u00fcleti polg\u00e1rmesterek automatikus f\u0151v\u00e1rosi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sbe val\u00f3 beker\u00fcl\u00e9s\u00e9t tartotta ellent\u00e9tesnek r\u00e9szben a v\u00e1laszt\u00e1sok k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9nek elv\u00e9vel, mivel a szavaz\u00f3k a k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s ezen tagjaira k\u00f6zvetlen\u00fcl nem adhattak le szavazatot. Az Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g v\u00e9g\u00fcl jelen esetben nem \u00e1llap\u00edtott meg alapt\u00f6rv\u00e9ny-elleness\u00e9get, arra hivatkozva, hogy a k\u00f6zvetlens\u00e9g elv\u00e9vel nem ellent\u00e9tes az, ha a v\u00e1laszt\u00f3k egy szavazatukkal az adott jel\u00f6ltet automatikusan k\u00e9t k\u00e9pviseleti poz\u00edci\u00f3val is felruh\u00e1zz\u00e1k[5]<\/a>. Ennek ellen\u00e9re, jelen hat\u00e1rozat\u00e1ban az Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g felv\u00e1zolta a v\u00e1laszt\u00e1sok k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9nek alapvet\u0151 k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9t, mely tiltja a k\u00f6zvetett v\u00e1laszt\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek (ennek legismertebb p\u00e9ld\u00e1ja az Egyes\u00fclt \u00c1llamokb\u00f3l is ismert elektori rendszer) alkalmaz\u00e1s\u00e1t[6]<\/a>, azaz, hogy a v\u00e1laszt\u00f3k \u00e1ltal leadott szavazatok \u00e9s a k\u00e9pvisel\u0151i mand\u00e1tum megszerz\u00e9se k\u00f6z\u00e9 egy k\u00f6ztes akarat be\u00e9kel\u0151dj\u00f6n a v\u00e1laszt\u00e1si folyamatba[7]<\/a>.<\/p>\n\n\n\n Ezen fel\u00fcl, mind a magyar, mind m\u00e1s eur\u00f3pai orsz\u00e1gok jogirodalm\u00e1ban kialakult a k\u00f6zvetlens\u00e9g elv\u00e9nek egy sokkal r\u00e9szletesebb k\u00f6vetelm\u00e9nyrendszere. M\u00fcnch, n\u00e9met jogtud\u00f3s szerint p\u00e9ld\u00e1ul egy olyan tiszt\u00e1n p\u00e1rtszavaz\u00e1sos rendszer is s\u00e9rten\u00e9 a v\u00e1laszt\u00e1sok k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9nek elv\u00e9t, melyben a v\u00e1laszt\u00f3k csak a p\u00e1rtokra szavaznak, akik ezek ut\u00e1n maguk jel\u00f6lik meg a k\u00e9pvisel\u0151iket[8]<\/a>. Elvi elv\u00e1r\u00e1s ezen fel\u00fcl a k\u00f6zvetlens\u00e9g elv\u00e9nek \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9sekor, hogy a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1r szava legyen a d\u00f6nt\u0151 a mand\u00e1tumot szerz\u0151 szem\u00e9ly kapcs\u00e1n[9]<\/a>. A k\u00f6zvetlens\u00e9g elve teh\u00e1t azt is megk\u00f6veteli, hogy a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1r a szavaz\u00e1s el\u0151tt \u00e9s a szavaz\u00e1skor is felismerhesse, hogy kik versenyeznek a mand\u00e1tum\u00e9rt, \u00e9s hogyan hathat ki a szavazat az egy\u00e9n siker\u00e9re vagy sikertelens\u00e9g\u00e9re[10]<\/a>. List\u00e1s szavaz\u00e1sn\u00e1l ez teh\u00e1t azt jelenti, hogy a jel\u00f6lteknek \u00e9s a mand\u00e1tumszerz\u00e9s sorrendj\u00e9nek a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1r el\u0151tt m\u00e1r a szavaz\u00e1skor ismertnek kell lennie[11]<\/a>. Sachs, n\u00e9met jogtud\u00f3s szerint alkotm\u00e1nyellenes lenne egy olyan szab\u00e1lyoz\u00e1s ez alapj\u00e1n, melyben a megv\u00e1lasztott k\u00e9pvisel\u0151 lemond\u00e1sa eset\u00e9n maga hat\u00e1rozhatn\u00e1 meg, hogy ki kapja a mand\u00e1tum\u00e1t[12]<\/a>. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen nem lenne megengedhet\u0151, hogy a jel\u00f6l\u0151 szervezetek a list\u00e1t ut\u00f3lagosan kieg\u00e9sz\u00edts\u00e9k vagy megv\u00e1ltoztass\u00e1k[13]<\/a>.<\/p>\n\n\n\n Az el\u0151z\u0151ekben bemutatott elvi meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok alapj\u00e1n teh\u00e1t mindenk\u00e9ppen kijelenthet\u0151, hogy felmer\u00fcl a k\u00f6zvetlens\u00e9g elv\u00e9nek s\u00e9relme a fentebb bemutatott magyar szab\u00e1lyoz\u00e1s kapcs\u00e1n, hiszen a jelenlegi rendelkez\u00e9sek lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtanak arra a p\u00e1rtok sz\u00e1m\u00e1ra, mint k\u00f6zbeiktatott f\u00f3rum, hogy alak\u00edthassanak azon, hogy egy mand\u00e1tumot szerz\u0151 jel\u00f6lt kies\u00e9se eset\u00e9n ki t\u00f6ltse be a meg\u00fcresedett mand\u00e1tumot. Term\u00e9szetesen ebben az esetben semmik\u00e9ppen sem besz\u00e9lhet\u00fcnk egy burkolt elektori rendszer alkalmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, hiszen a p\u00e1rtok maguk nem szavaznak ezekre a jel\u00f6ltekre, a list\u00e1k mand\u00e1tumszerz\u00e9seit mindenk\u00e9ppen csak a v\u00e1laszt\u00f3i akarat befoly\u00e1solja. Ennek ellen\u00e9re, ahogy az az el\u0151bbiekben bemutat\u00e1sra ker\u00fclt, a k\u00f6zvetlens\u00e9g elve azt is megk\u00f6veteli, hogy az egy\u00e9ni k\u00e9pvisel\u0151i mand\u00e1tumszerz\u00e9s \u00e9s a szavazatok k\u00f6z\u00e9 semmilyen k\u00f6ztes akarat ne \u00e9kel\u0151dhessen be, m\u00edg a jelen magyar szab\u00e1lyoz\u00e1s megteremti azt a lehet\u0151s\u00e9get, hogy a p\u00e1rtok korl\u00e1tlanul alak\u00edthassanak azon, hogy kik \u00e9s milyen sorrendben szerzik meg a list\u00e1r\u00f3l a mand\u00e1tumot, a list\u00e1ra szavazatot lead\u00f3 v\u00e1laszt\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra el\u0151re nem l\u00e1that\u00f3 m\u00f3don, mely nem sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik azon megold\u00e1st\u00f3l, amelyben a v\u00e1laszt\u00f3k csup\u00e1n a p\u00e1rtra adj\u00e1k le a szavazatukat, \u00e9s a p\u00e1rt jel\u00f6li meg ezek ut\u00e1n a k\u00e9pvisel\u0151it. Igaz, a jelen magyar szab\u00e1lyoz\u00e1sban az egyes v\u00e1laszt\u00f3 megismerheti a potenci\u00e1lis jel\u00f6ltek n\u00e9vsor\u00e1t, azonban a v\u00e1laszt\u00e1s el\u0151tt \u00e9s a szavaz\u00e1s pillanat\u00e1ban nem bizonyosodhat meg minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an arr\u00f3l, hogy a list\u00e1n szerepl\u0151 jel\u00f6ltek milyen sorrendben t\u00f6ltik majd be a megszerzett k\u00e9pvisel\u0151i helyeket. Ezen lehet\u0151s\u00e9ggel teh\u00e1t a magyar szab\u00e1lyoz\u00e1s megteremti a p\u00e1rtok sz\u00e1m\u00e1ra azt a lehet\u0151s\u00e9get, hogy korl\u00e1tlanul alak\u00edtsanak a v\u00e1laszt\u00e1sok lez\u00e1rultakor eredetileg kialakult v\u00e1laszt\u00f3i akaraton.<\/p>\n\n\n\n Ezen megfontol\u00e1sok mellett \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9nt, illetve az el\u0151z\u0151ekben felv\u00e1zolt esetleges alapt\u00f6rv\u00e9ny-elleness\u00e9g felold\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9geinek \u00e1ttekint\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, \u00e9rdemes azt is megvizsg\u00e1lni, hogy milyen mand\u00e1tumbet\u00f6lt\u00e9si megold\u00e1sokat alkalmaznak m\u00e1s eur\u00f3pai orsz\u00e1gokban a meg\u00fcresedett list\u00e1s k\u00e9pvisel\u0151i helyek bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9re. Jelen \u00edr\u00e1s keretei sajnos nem teszik lehet\u0151v\u00e9 egy kimer\u00edt\u0151 elemz\u00e9s elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t, azonban ha csup\u00e1n azon eur\u00f3pai orsz\u00e1gok legf\u0151bb n\u00e9pk\u00e9pviseleti szervei k\u00e9pvisel\u0151inek v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t szab\u00e1lyoz\u00f3, jelen k\u00e9rd\u00e9st rendez\u0151 v\u00e1laszt\u00e1si rendelkez\u00e9seit tekintj\u00fck \u00e1t, amelyek a magyarorsz\u00e1gi rendszerhez hasonl\u00f3an teljesen z\u00e1rt list\u00e1s rendszert alkalmaznak[14]<\/a>, akkor azt l\u00e1thatjuk, hogy alapvet\u0151en rendk\u00edv\u00fcl unik\u00e1lisnak mondhat\u00f3 a jelenlegi hazai megold\u00e1s. Ilyen jelleg\u0171, p\u00e1rtd\u00f6nt\u00e9sen alapul\u00f3 list\u00e1s mand\u00e1tumhelyettes\u00edt\u00e9si rendszer egyed\u00fcl Horv\u00e1torsz\u00e1gban tal\u00e1lhat\u00f3 meg, \u00e9s ott is csak abban az esetben, ha az adott lista jel\u00f6l\u0151 szervezete egy politikai p\u00e1rt[15]<\/a>. A tov\u00e1bbi z\u00e1rt list\u00e1s rendszert haszn\u00e1l\u00f3 orsz\u00e1gok nagy t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben f\u0151szab\u00e1lyk\u00e9nt alkalmazand\u00f3 azon megold\u00e1s a list\u00e1s k\u00e9pvisel\u0151i mand\u00e1tumok meg\u00fcresed\u00e9se eset\u00e9n, hogy a mand\u00e1tumot megszerz\u0151 p\u00e1rt list\u00e1j\u00e1n az els\u0151 mand\u00e1tumot nem szerz\u0151 jel\u00f6lt automatikusan bet\u00f6lti a meg\u00fcresedett k\u00e9pvisel\u0151i helyet, term\u00e9szetesen megtartva a jel\u00f6ltnek azt a lehet\u0151s\u00e9get, hogy indokol\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl lemondjon a k\u00e9pvisel\u0151i helyr\u0151l, ezzel megnyitva a lehet\u0151s\u00e9get a list\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 jel\u00f6lt el\u0151tt. Egy m\u00e1sik, kev\u00e9sb\u00e9 elterjedt helyettes\u00edt\u00e9si megold\u00e1st alkalmaznak Eur\u00f3p\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul Spanyolorsz\u00e1gban[16]<\/a> \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gban[17]<\/a>, ahol a jel\u00f6lteknek vagy a p\u00e1rtoknak lehet\u0151s\u00e9g\u00fck van a v\u00e1laszt\u00e1sok el\u0151tt helyettesek megnevez\u00e9s\u00e9re vagy helyettesi lista \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, mely esetben az ott megjel\u00f6lt els\u0151 helyettes t\u00f6lti be a meg\u00fcresedett parlamenti helyet. Az el\u0151bb bemutat\u00e1sra ker\u00fcl\u0151 mindk\u00e9t szab\u00e1lyoz\u00e1si m\u00f3dozat megfeleltethet\u0151 a v\u00e1laszt\u00e1sok k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9nek elv\u00e9nek, hiszen mindk\u00e9t esetben egy el\u0151re meghat\u00e1rozott \u00e9s megismerhet\u0151 rendben, \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n automatizmuson kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik a kiesett k\u00e9pvisel\u0151k helyettes\u00edt\u00e9se, ahol a v\u00e1laszt\u00f3k m\u00e1r a v\u00e1laszt\u00e1s napja el\u0151tt t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dhatnak arr\u00f3l, hogy egy esetleges mand\u00e1tum meg\u00fcresed\u00e9se eset\u00e9n pontosan kik \u00e9s milyen sorrendben t\u00f6lthetik be az adott k\u00e9pvisel\u0151i helyet, \u00e9s ennek tudat\u00e1ban adhatj\u00e1k le szavazatukat az adott list\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n Az el\u0151z\u0151ekben teh\u00e1t l\u00e1thattuk, hogy milyen alapvet\u0151 k\u00f6vetelm\u00e9nyeket t\u00e1maszt a k\u00f6zvetlens\u00e9g elve a v\u00e1laszt\u00e1si elj\u00e1r\u00e1ssal kapcsolatban, \u00e9s ezen k\u00f6vetelm\u00e9nyekkel mennyiben ellent\u00e9tes a jelenlegi magyar szab\u00e1lyoz\u00e1si rendszer, majd bemutat\u00e1sra ker\u00fclt, hogy milyen megold\u00e1sokat alkalmaznak a magyar v\u00e1laszt\u00e1si rendszerhez hasonlatosan z\u00e1rt list\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1sokat lebonyol\u00edt\u00f3 orsz\u00e1gokban. Ezen szempontok alapj\u00e1n egy olyan de lege ferenda <\/em>javaslattal \u00e9ln\u00e9k a mindenkori jogalkot\u00f3 fel\u00e9, hogy megfontol\u00e1sra \u00e9rdemesnek tartom jelenlegi helyettes\u00edt\u00e9si rendszer\u00fcnk rev\u00edzi\u00f3j\u00e1t ak\u00e1r a mostani szubszidi\u00e1rius szab\u00e1lyunk f\u0151szab\u00e1lly\u00e1 t\u00e9tel\u00e9vel (hasonlatosan a legt\u00f6bb eur\u00f3pai orsz\u00e1ghoz), vagy ak\u00e1r egy, a n\u00e9met vagy spanyol rendszerhez hasonlatos konkr\u00e9tan \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott helyettesi rendszer bevezet\u00e9s\u00e9vel. Egy ilyen jelleg\u0171 m\u00f3dos\u00edt\u00e1s nem csak, hogy \u00f6sszhangban lenne a k\u00f6zvetlens\u00e9g v\u00e1laszt\u00e1si alapelv\u00e9vel, de a v\u00e1laszt\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3bb\u00e1 \u00e9s \u00e1tl\u00e1that\u00f3bb\u00e1 tenn\u00e9 a k\u00e9pvisel\u0151i helyettes\u00edt\u00e9si rendszert, jobban biztos\u00edtan\u00e1 a szavaz\u00e1skor kialakul\u00f3 v\u00e1laszt\u00f3i akarat lek\u00e9pez\u0151d\u00e9s\u00e9t a mand\u00e1tumbet\u00f6lt\u00e9si rendben, \u00e9s ezek mellett a p\u00e1rtokt\u00f3l csup\u00e1n egy nagyobb fok\u00fa el\u0151rel\u00e1t\u00e1st \u00e9s \u00e1tgondolts\u00e1got v\u00e1rna el a jel\u00f6lti list\u00e1k \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sakor, ak\u00e1r fenntartva sz\u00e1mukra az esetleges adapt\u00e1ci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is.<\/p>\n\n\n\n Gyim\u00f3thy M\u00e1ty\u00e1s (joghallgat\u00f3, ELTE \u00c1JK)<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Ehhez l\u00e1sd: a v\u00e1laszt\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 2013. \u00e9vi XXXVI. t\u00f6rv\u00e9ny (tov\u00e1bbiakban: Ve.) 207\/A. \u00a7-\u00e1t \u00e9s az Eur\u00f3pai Parlament tagjainak v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 2003. \u00e9vi CXIII. t\u00f6rv\u00e9ny 10. \u00a7 (1) bekezd\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Ehhez l\u00e1sd: a Ve. 207\/A. \u00a7-\u00e1t \u00e9s az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151k v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 2011. \u00e9vi CCIII. t\u00f6rv\u00e9ny 20. \u00a7 (1) bekezd\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Ehhez l\u00e1sd: a Ve. 207\/A. \u00a7-\u00e1t \u00e9s a helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzati k\u00e9pvisel\u0151k \u00e9s polg\u00e1rmesterek v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 2010. \u00e9vi L. t\u00f6rv\u00e9ny 21. \u00a7 (2) bekezd\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Alapt\u00f6rv\u00e9ny 2. cikk (1) bekezd\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> 26\/2014. (VII. 23.) AB hat\u00e1rozat, [27].<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> 26\/2014. (VII. 23.) AB hat\u00e1rozat, [21].<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> BODN\u00c1R Eszter: A v\u00e1laszt\u00f3jog alapjogi tartalma \u00e9s korl\u00e1tai. HVG-ORAC Lap- \u00e9s K\u00f6nyvkiad\u00f3 Kft., Budapest, 2014, 117. o.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> M\u00dcNCH, Ingo von: Artikel 38. In Kunig, Philip: Grundgesetz-Kommentar. C. H. Beck\u2019sche Verlagsbuchhandlung, M\u00fcnchen, 1995, 589. o.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> HUFEN, Friedhelm: Staatsrecht II.-Grundrechte. Verlag C. H. Beck, M\u00fcnchen, 2009, 747. o.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a>PIEROTH, Bodo-SCHLINK, Bernhard: Grundrechte-Staatsrecht II. C. F. M\u00fcller, Heidelberg-M\u00fcnchen-Landsberg-Frechen-Hamburg, 2011, 285-286. o.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> M\u00dcNCH 1995, 589. o.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a>SACHS, Michael: Verfassungsrecht II Grundrechte, Springer, Berlin-Heidelberg-New York, 2003, 510. o.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> BODN\u00c1R 2014, 117. o.<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> Ezen orsz\u00e1gok: Alb\u00e1nia, Andorra, \u00c9szak-Maced\u00f3nia, Georgia, Horv\u00e1torsz\u00e1g, N\u00e9metorsz\u00e1g, Olaszorsz\u00e1g, Portug\u00e1lia, Moldova, Montenegr\u00f3, Rom\u00e1nia, Spanyolorsz\u00e1g, Szerbia, Szlov\u00e9nia \u00e9s Ukrajna<\/p>\n\n\n\n [15]<\/a> Act on The Election of Representatives to the Croatian Parliament Article 12 Paragraph 1.<\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> Federal Elections Act of Germany Section 48.<\/p>\n\n\n\n2. Alkotm\u00e1nyjogi perspekt\u00edva: a k\u00f6zvetlens\u00e9g alapelv\u00e9nek s\u00e9relme?<\/h2>\n\n\n\n
3. Nemzetk\u00f6zi p\u00e9ld\u00e1k \u2013 m\u00e1shol hogyan t\u00f6ltik be a meg\u00fcresedett mand\u00e1tumokat?<\/h2>\n\n\n\n
4. Az alkotm\u00e1nys\u00e9rt\u00e9s orvosl\u00e1sa \u2013 de lege ferenda <\/h2>\n\n\n\n
\n\n\n\n