Rapid analysis
-
Liberté, justifiabilité, proportionnalité? – A Francia Alkotmánytanács döntése a közösségi média szolgáltatásokhoz való hozzáférés korhatárhoz kötött tilalmának alkotmányosságáról
A Francia Alkotmánytanács 2026. augusztus 14-én hozott határozatában kimondta, hogy a gyermekek közösségi média használatának általános jellegű, 15 éves életkori határhoz kötött tilalma alkotmánysértő. A döntés nemcsak a felvetett konkrét kérdés aktualitása miatt lehet a számunkra érdekes.
-
Miniszterelnöki cikluskorlátozás: Miért félrevezető a visszaható hatályú jogalkotás keretezése? (Utánközlés: Magyar Narancs, 2026. június 10. – 38/24)
A terhes visszamenőleges hatály kérdése rossz keretbe helyezi a miniszterelnöki cikluskorlátozás kérdését. A módosítás valójában a jövő választópolgárait korlátozza, és a vitának is erre kellene fókuszálnia. Utánközlés.
-
Tizenöt dühös ember? – Elemzés a magyar alkotmánybíráskodás egyik legpéldátlanabb esetéről
2026. június 19-én, pénteken nemcsak a magyar, hanem a világ alkotmánybíráskodásának eddigi történetében is példátlan események zajlottak le: a köztársasági elnök által benyújtott alaptörvény-értelmezési indítvány ügyében a 15 fős testületből hét alkotmánybíró kérte a kizárását, így az ügyet le kellett venni az Alkotmánybíróság napirendjéről. Hogy lehetséges ez, mi következik az ügyből? Gyorselemzés.
-
Miért nem alkotmányos kormánydöntéssel lezárni bírósági eljárásokat?
Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás ügyében folytatott bírósági eljárások lezárására irányuló veszélyhelyzeti kormányrendelet több alkotmányossági problémát is felvet. A Kormány a veszélyhelyzetre hivatkozással, de a szabályozás tárgyához ténylegesen kapcsolódó veszélyhelyzeti indok nélkül avatkozik be a bíróságok ítélkezési tevékenységébe. A végrehajtó hatalom rendelete nem felel meg a jogállam minimum követelményeinek: sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, amikor…
-
Eltörölhetetlen párbeszéd – az autonóm ombudsmani jogvédelem terei és értelme
Az autonóm kritikai szemléletre és a többszintű nyilvánosságra épülő ombudsmani jogvédelem szinte sérthetetlen ereje gyakran a látszólagos gyengeségében és állandó párbeszéd-keresésében rejlik. Ezért csak elsőre tűnhet meglepőnek, hogy két, jogi kötőerő nélküli, utolsó ombudsmanhelyettesi állásfoglalás, illetve figyelemfelhívás olyan erővel bírhat, hogy érdemi vita, párbeszéd helyett egyszerűen csak eltüntették a biztosi hivatal honlapjáról. A nemzetiségi ombudsmanhelyettes…
-
Gyülekezési jogi unikornis? – Széljegyzetek egy gyűlésként megtiltani kívánt önkormányzati rendezvényhez
Az unikornis, azaz a mondabeli egyszarvú állat számos mitikus jellemzővel bír, ezek egyike pedig a különlegessége és ritkasága. A gyülekezési jogi gyakorlatban legalább ennyire nem mindennapos egy olyan rendezvény, amelyet egy önkormányzat szervez és amelynek a megtartását – erre vonatkozó külön bejelentés nélkül – a rendőrség a gyülekezésről szóló törvény alapján megtiltja. A tiltó határozat…
-
Imák, torták, világnézetek
2022-ben Birmingham város helyi szinten tiltotta be, hogy a területén lévő abortuszklinika előtt az “abortusz támogató vagy ellenző” tevékenységet folytassanak. 2023-ban az angol parlament elfogadta a közrend védelméről szóló, “Public Order Act” nevű törvényt. A jogszabály tiltja, az abortuszklinikák “biztonsági zónáján” belül az olyan cselekményeket amelyek célzatosan vagy gondatlanul az abortusszal kapcsolatos döntés befolyásolására, az…
-
A Szabadság-szobor keresztje
Napjaink hazai közéleti vitáinak egyik központi kérdése, hogy van-e helye a kereszt szimbólumnak a Gellért-hegyi Szabadság-szobron. Az ügyben megszólaltak politikusok, közéleti szereplők, művészek, publicisták és a lelkiismereti és vallásszabadság sérelmétől kezdve, a kereszt történeti és kulturális beágyazódásán át, a “templomromboló diktatúra” ellensúlyozásáig mindenféle érvek és ellenérvek elhangzottak. A következőkben azzal a gondolattal játszom el, hogy…
