-
Miniszterelnöki cikluskorlátozás: Miért félrevezető a visszaható hatályú jogalkotás keretezése? (Utánközlés: Magyar Narancs, 2026. június 10. – 38/24)
A terhes visszamenőleges hatály kérdése rossz keretbe helyezi a miniszterelnöki cikluskorlátozás kérdését. A módosítás valójában a jövő választópolgárait korlátozza, és a vitának is erre kellene fókuszálnia. Utánközlés.
-
Tizenöt dühös ember? – Elemzés a magyar alkotmánybíráskodás egyik legpéldátlanabb esetéről
2026. június 19-én, pénteken nemcsak a magyar, hanem a világ alkotmánybíráskodásának eddigi történetében is példátlan események zajlottak le: a köztársasági elnök által benyújtott alaptörvény-értelmezési indítvány ügyében a 15 fős testületből hét alkotmánybíró kérte a kizárását, így az ügyet le kellett venni az Alkotmánybíróság napirendjéről. Hogy lehetséges ez, mi következik az ügyből? Gyorselemzés.
-
El lehet-e mozdítani hivatalukból a közjogi tisztségviselőket, és ha igen, hogyan? – a Qubit esszésorozat második írása
Az alkotmányosság helyreállítása körül az elmúlt hetekben kialakult vita elsősorban jogi kérdések köré sűrűsödik: Elmozdíthatók-e a NER által választott alkotmányos tisztségviselők, például a Kúria vagy az Alkotmánybíróság elnöke? Lehet-e gyorsan, egypárti kétharmaddal Alaptörvényt módosítani? Mire terjedhet ki egy ilyen módosítás? – A tanszék oktatóinak a qubit.hu-n megjelenő esszésorozatának második része, Somody Bernadette, Mécs János, Pozsár-…
-
Beszélnünk kell az ombudsmanról!
2026 tavaszán úgy tűnik, vége a magyar alapjogi jogvédelmet egyszerre centralizáló és kiüresítő törekvéseknek. Az elmúlt évek súlyos és egyre látványosabb krízise okán a jogvédelmi rendszeren belül az egyik legégetőbb terület kétségtelenül a gyermekjogi szféra. Felmerült önnálló gyermekjogi ombudsman bevezetése, azonban önmagában ez nem elég: a teljes ombudsmani rendszer alkotmányos újratervezése szükséges – ráadásul igencsak…
-
A bizalmat nem lehet pusztán egy új alkotmánnyal helyreállítani – Elindult a tanszéki oktatók esszésorozata a Qubiton
Az alkotmányosság helyreállítása körül az elmúlt hetekben kialakult vita elsősorban jogi kérdések köré sűrűsödik: Elmozdíthatók-e a NER által választott alkotmányos tisztségviselők, például a Kúria vagy az Alkotmánybíróság elnöke? Lehet-e gyorsan, egypárti kétharmaddal Alaptörvényt módosítani? Mire terjedhet ki egy ilyen módosítás? – A tanszék oktatóinak a qubit.hu-n megjelenő esszésorozatának első része.
-
Miért nem alkotmányos kormánydöntéssel lezárni bírósági eljárásokat?
Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás ügyében folytatott bírósági eljárások lezárására irányuló veszélyhelyzeti kormányrendelet több alkotmányossági problémát is felvet. A Kormány a veszélyhelyzetre hivatkozással, de a szabályozás tárgyához ténylegesen kapcsolódó veszélyhelyzeti indok nélkül avatkozik be a bíróságok ítélkezési tevékenységébe. A végrehajtó hatalom rendelete nem felel meg a jogállam minimum követelményeinek: sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, amikor…
-
Dezinformáció és demokrácia – beszámoló a tanszéki műhelyvitáról
A beszámolót Margitics Zalán, a Tanszék demonstrátora írta. A dezinformáció egy multidiszciplináris megközelítést igénylő jelenség. A hamis vagy megtévesztő narratívákat közvetítő információ kockázatot jelent a szabad választói döntésekre nézve, erodálja a nyilvánosság demokratikus funkcióit és hosszútávon aláássa az alkotmányos intézményrendszerbe vetette társadalmi bizalmat. Abban fragmentált információs térben, ahol a dezinformáció a közbeszéd uralásának eszköze a…
-
Eltörölhetetlen párbeszéd – az autonóm ombudsmani jogvédelem terei és értelme
Az autonóm kritikai szemléletre és a többszintű nyilvánosságra épülő ombudsmani jogvédelem szinte sérthetetlen ereje gyakran a látszólagos gyengeségében és állandó párbeszéd-keresésében rejlik. Ezért csak elsőre tűnhet meglepőnek, hogy két, jogi kötőerő nélküli, utolsó ombudsmanhelyettesi állásfoglalás, illetve figyelemfelhívás olyan erővel bírhat, hogy érdemi vita, párbeszéd helyett egyszerűen csak eltüntették a biztosi hivatal honlapjáról. A nemzetiségi ombudsmanhelyettes…
-
Az alkotmány szövegén túl – az államfői hatalomgyakorlás a valóságban
A félprezidenciális kormányformában az alkotmány rendelkezéseit figyelembevéve általánosságban megállapítható, hogy az államfő meghatározó szerepet tölt be az ország életében, ugyanis a miniszterelnök mellett az államfő is rendelkezik a végrehajtó hatalomhoz kapcsolódó jogkörökkel. De vajon az államfőnek az alkotmányban rögzített formális jogkörei minden esetben megegyeznek az általa ténylegesen gyakoroltakkal? Az informális hatalomgyakorlás – amely az írásos…
-
Gyülekezési jogi unikornis? – Széljegyzetek egy gyűlésként megtiltani kívánt önkormányzati rendezvényhez
Az unikornis, azaz a mondabeli egyszarvú állat számos mitikus jellemzővel bír, ezek egyike pedig a különlegessége és ritkasága. A gyülekezési jogi gyakorlatban legalább ennyire nem mindennapos egy olyan rendezvény, amelyet egy önkormányzat szervez és amelynek a megtartását – erre vonatkozó külön bejelentés nélkül – a rendőrség a gyülekezésről szóló törvény alapján megtiltja. A tiltó határozat…
ELTE Alkotmányjogi Tanszék
